Több mint tízezer hektáron áll már a víz a békési földeken

Az olvadásból összegyűlő vizek miatt ­március elejétől több belvízvédelmi szakaszon készültség elrendelése vált szükségessé, és belvízvédelmi szivattyútelepeket kellett beindítani. A vizek levezetését hátráltatja, illetve a szivattyúzási igényeket fokozza a Körösökön levonuló több, kisebb árhullám, amely így a gravitációs vízlevezetést nem teszi lehetővé – tájékoztatta lapunkat a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Bak Sándor hozzátette, szerdán I. fokú készültségi szint fölötti vízállások alakultak ki a Berettyó és a Sebes-Körös torkolati szakaszain, és jelenleg az igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszán van készültség érvényben, az elöntött területek nagysága pedig közel tizennégyezer hektár.

Ebből vetés- és szántóterület több mint nyolcezer hektáron áll víz alatt, míg rét és legelő besorolású területeket közel három és fél ezer hektáron borít víz. Jelenleg összesen 58 szivattyútelep üzemel az igazgatóság területén, ezekből hét folyamatosan, megállás nélkül, éjjel-nappal működik.

– Vannak belvizes területek, elsősorban Észak-Békésben, de néhány középső terület is víz alatt áll, például ­Doboz környékén – erősítette meg a vízügy által elmondottakat a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára. Barabás Béla azt is elmondta, a jelenlegi helyzet nem olyan jelentős, mint némely kifejezetten belvizes esztendőben, köszönhetően annak, hogy a tavalyi nyár egy viszonylag száraz időszak volt.

– Adataink alapján a mostani helyzetet a 2016-os évhez tudnám hasonlítani. A kár mértékéről azonban még nem lehet véleményt mondani. A károsodás nagyban függ attól, hogy az elkövetkező napok időjárása hogyan alakul. További csapadék fokozhatja a problémát, és a szükséges munkák is eltolódhatnak, ha emiatt a földeken nem lehet dolgozni – árulta el a titkár.

A szakember a kérdés kapcsán megjegyezte, a belvizes foltok kialakulásában nagy szerepe van a talajművelésnek. A jobban fellazított területeken kisebb az esélye a víz összegyűlésének, ahol viszont ősszel kalászosok voltak és csak tárcsáztak, ott nagyobb a belvíz kialakulásának az esélye.

Sajtos István Békéscsaba környékén gazdálkodik, a megyeszékhely határában fekvő Kisréten negyven hektár földje van, ennek fele áll víz alatt. Elmondása szerint a lehullott hó és az alacsony hőmérséklet együttesen okozza a problémát. A viszonylag gyorsan elolvadt havat a fagyott altalaj ugyanis nem tudta átengedni, így az a talajfelszín közelében maradt.

– Megfelelő talajmunkákkal, altalajlazítással próbálom ezt kivédeni, sajnos, a csatornákba viszont nem tudom a vizet levezetni. Folyamatosan küzdök azzal a problémával, hogy az árkok nincsenek karbantartva, vagy a bennük lévő víz nincs időben átemelve, így aztán most sem tudom a csapadékot ide elvezetni. Ha megtenném, nem el-, hanem visszafolyna a víz a földemre­ – mondta a gazdálkodó lapunknak­.

Kevesebb lehet a termés

Nagyságrendileg két-három hetet bírnak el a növények víz alatt, de az már biztos, hogy terméskiesés lesz – mondta­ el Sajtos István. Műtrágyázni­ ugyan március elején nem ­tudott, de ennek a gazdálkodó­ jelen pillanatban örül, mivel a lehullott hó és az összegyűlt víz az összes tápanyagot kimosta volna.

– Minden munkálat később indul, illetve ritka lesz a növényzet, gazosodni is jobban fog a terület, mivel a haszonnövény nem tud a szokásos módon bokrosodni, így nem tudja elnyomni a gyomot. A víznyomás ugyanis visszaveti a fejlődésben a takarmányt. A növényvédelemre is jobban oda kell figyelni ilyenkor, ez is több idő és költség – sorolta a termelő, mivel jár a belvíz.

– Én jelen pillanatban úgy kalkulálok, hogy harmincszázalékos terméskiesésre lehet számítani. Itt most, ezen a kisréti területen harmincmázsás termésre számítok, ami jobb esetben olyan negyven-negyvenöt mázsa körül szokott lenni hektáronként – árulta el Sajtos István.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint is gondot jelent a belvíz a Békés megyei földeken

– Már gondot jelent a szántó­földeken a belvíz, mivel gondoskodni kell annak elvezetéséről – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek hétfőn. Vancsura József tájékoztatása szerint a téli időjárás­ visszatérésével olyan mennyiségben került víz a szántóföldekre, ami már országosan is gondot jelent. A belvizes területek nagysága megközelíti a 100 ezer hektárt.

Hozzátette: a helyzeten a talajt szárító böjti­ szelek és az idő felmelegítése segíthet. Kiemelte: idén a vetések még nem kezdődtek meg, mert a termelők arra várnak, hogy kitavaszodjon. Kitért arra is, hogy több megyében működtetik a szivattyúkat a belvíz elvezetésére, a belvizet ugyanis átemelik a csatornákba.

– A legjelentősebb belvíz Békés­, illetve Csongrád megyében alakult ki. De az esőzések miatt az ország nagy részén a mélyebb fekvésű területeken összefolyások tapasztalhatók, és így több helyen is kialakultak a belvizes területek – mondta a GOSZ elnöke.