Munkácsyt mindenkinek! címmel nyílt kiállítás Békéscsabán

Az eseményen dr. Krizsán Anett, a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

Kiss Norbert, a Békés Megyei Kormányhivatal kabinetvezetője elmondta, három és fél évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a Munkácsy Mihályhoz fűződő reprodukciókat, illetve rajzmásolatokat, s ahogy elárulta, akkor maga sem gondolta, hogy ilyen rövid idő alatt huszonöt darabot számlál majd a kollekció. Mint megtudtuk, egy feleségével folytatott beszélgetés adta a szikrát a gyűjtés elkezdéséhez.

– Akkor fogant meg az ötlet, hogy szeretném ezt a hobbimnak, és szeretném, ha Munkácsy trilógiája eljutna Békéscsabára – ecsetelte. – Ha nem is az eredeti képek, de a reprodukciók most már láthatók a városban, s közben valamennyi darabnak saját kis története van.

A Golgota reprodukciója egy ózdi ház padlásáról, egy három ajtós szekrény mögül került elő, ahol negyven-ötven évet „tartózkodhatott”.

Az Ecce Homo-t egy idős, Munkácsról származó, kárpátaljai házaspártól sikerült megvásárolnia Kiss Norbertnek. A korábbi tulajdonosok elmesélték, hogy a második világháború után egy pajtából számos ilyen kép is előkerült. A többit az idő annyira tönkretette, hogy menthetetlennek voltak. Az Ecce Homo reprodukciója viszont generációról generációra szállt a családban.

A leghosszabb utat a Krisztus Pilátus előtt című alkotás másolata tette meg. A francia nyomat 1917-ben készült, és közel ötven évet egy gall kocsma falán lógott. Egy Londonban élő magyar fiatal részt vett az üzlet felújításában, és éppen az ott tartózkodása idején a tulajdonos ki akarta dobni a képet, ám ő ezt nem engedte, és inkább magával vitte a szigetországba. Onnan három év után került Szombathelyre, majd Kiss Norberthez.

Békéscsaba Munkácsy városa

Herczeg Tamás, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettese kifejtette, a kiállítás is jól tükrözi, hogy Békéscsaba Munkácsy városa.

– Ahhoz, hogy tárlat címe, a Munkácsyt mindenkinek! igaz legyen, szükség van a Munkácsy Múzeumra, a Munkácsy emlékházra, a festőfejedelem születésének évfordulója alkalmából megtartott eseménysorozatra, de szükség van az emberekre, a lelkekre is – hangsúlyozta. – Egy rendkívül értékes és érdekes anyagról van szó, amely általános és középiskolás diákoknak, illetve felnőtteknek is nagyszerű élményt ígér.

Szegénységi bizonyítvány, majd festőfejedelem

Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze kiemelte, a festő töretlenül felfelé ívelő népszerűsége fiatalkorában kezdődött.

– Még csak 26 éves volt, amikor Siralomház című képével elnyerte a párizsi szalon elismerését – tette hozzá. – Egy pillanat alatt az európai művészeti élet mindenki által ismert és elismert közszereplőjévé vált. Amikor 1874-ben Európa számos országát érintő nászútjának békéscsabai állomására érkezett feleségével, úgy fogadták, mint egy festőfejedelmet. Munkácsy ekkor 30 éves volt, és szinte hihetetlen, hogy hét évvel korábban még szegénységi bizonyítványt állítottak ki számára Békéscsaba elöljárói. Ekkor viszont már műgyűjtők és múzeumok versengtek munkáiért, ő pedig mesés palotát épített Párizsban. Munkácsy Mihály elmúlt másfél évtizedben aukciókon felbukkant alkotásai 50 millió és 220 millió forint között leütési áron keltek el.

A szakember szólt arról is, hogy miután Munkácsy bemutatta Krisztus-képeit, impresszáriója, Charles Sedelmeyer a korabeli nyomdalehetőségek teljes körű kihasználásával, különböző méretű reprodukciókat készíttetett, amiket ki-ki megvehetett. Voltak, akik levelezőlappal, mások paszpartuba foglalt nagy méretű nyomdai úton sokszorosított képpel tértek haza. Jelentős részben ezen utóbbi ábrázolások jelennek meg a kormányhivatali kiállításon is.

Hazánkban egyébként az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Magyarország és Nagyvilág, valamint a Vasárnapi Újság adott ki ilyen reprodukciókat. Az újságok műlapként vagy jutalomképként ajándékozták meg ilyen módon előfizetőiket.

A művészettörténész felhívta a figyelmet, hogy a köznyelvben tévesen használjuk a Krisztus-trilógia kifejezést.

– Valóban Krisztus szenvedéstörténetét ábrázoló három képről van szó, de feltételezhető, hogy ha egészsége megengedte volna, Munkácsy megfestette volna Jézus történetének folytatását – fogalmazott. – A keresztről való levétel és sírba tétel következett volna. Munkácsy egy vázlat erejéig fel is dolgozta a sziklasírba fektetett Krisztus ábrázolását.

Gyarmati Gabriella végül kiemelte, a kormányhivatalban megnyílt kiállítás is felfedi, hogy a Megváltó történetének realista megragadása miért nyűgözte le a kor emberét akkoriban.

Fotók: Lehoczky Péter