Monitor előtt ülve szakad a könnyfilm, égni kezd a szem

Korunk vívmányainak köszönhetően sokakat munkája rögzíti egy felület folyamatos bámulására és akadnak olyanok is, akik hobbiból vagy kedvtelésből ragadnak órákra a képernyő elé.

K. Szabó Zoltán optometrista, látszerészmester elmondta, ha meredten nézünk egy sík felületet, lehet ez egy mozivászon is, a szem számára optimális, percenkénti 10–14 pislogás lecsökkenhet a felére vagy az is előfordulhat, hogy csak kétszer hunyjuk be szemeinket hatvan másodperc alatt.

– Minden pislogásnál míg az alsó szemhéj inkább csak rotál, addig a felső szemhéjunkkal csapkodunk, ezzel az alsó részen lévő könnytócsából merítve látjuk el szemeinket a kellő nedvességgel. Ha nem pislogunk eleget, a meibom mirigyek nem ürülnek ki megfelelően, nem alakul ki tartósan a levegővel érintkező lipides fázis, ami biztosítja a könnyfilm középső, vizes fázisának elpárolgását, illetve minél további megtartását. Ezért idő előtt szakad a könnyfilm és lép fel az a bizonyos égető érzés. Sok esetben görcsös rövidlátás is kialakulhat, ha a nap végén felnézünk a monitor mögül, és azt vesszük észre, hogy nem akar kiélesedni azonnal a látásunk – részletezte a szakember.

Mindezek a szem kiszáradásához, és ha nem teszünk ellene, a látás minőségének romlásához is vezethetnek. Hangsúlyozta, az ajánlott óránkénti 5–10 perces szünet helyett ma már célszerű lenne 5–10 percenként felnézni és lehetőleg öt méteren túli pontokra fókuszálva pihentetni a szemeinket legalább 15 másodpercig.

Dr. Ungváry Lilla szemész szakorvos, látástréner szerint azt, hogy milyen hamar fárad el a szemünk a monitor előtti munkavégzés alatt, nagyban befolyásolja az is, hogy milyen a mentális állapotunk.

– A szemünk nagyon szoros kapcsolatban van az agyunkkal, annak fizikai felépítésével és funkcióival egyaránt. Ez azt is jelenti, hogy mivel az agyunk olyasmi, mint egy nagy rendező pályaudvar, ahová befutnak a szervekből, izmokból, érzésekből, gondolatokból az információk, és ott el is raktározódnak, a szem, mint egy érzékeny kis jelzőműszer tükrözi az egész testünk fizikai és szellemi állapotát – fejtette ki dr. Ungváry Lilla.

Az érzelmi hatásokat vizsgálva a szakorvos elmondta, azoknak, akik valamilyen okból nem szeretik a munkájukat, sokkal több panaszuk van a látásukra, mint azoknak, akik szeretik a hivatásukat és azt a tevékenységet, amit nap mint nap végeznek. Azaz, nagyban függ a közérzetünk, ezzel együtt a szempanaszaink attól, hogy mit kell néznünk, mivel kell szembesülnünk.

Fontos tényező az is, hogy ilyen esetekben kétdimenziós felületet nézünk, tehát nem mozog a szem térben se jobbra, se balra, se előre, se hátra, ezáltal sokszor monokulárissá is válhat a látás. Ez azt jelenti, hogy általában van egy dominánsabban működő szemünk, és bizonyos helyzetekben, mondjuk stressz esetén a nem domináns szem gyakran kikapcsol, amely egy megváltozott agyműködést eredményez. Itt elég csak arra gondolni, hogyha egy szemmel néz valaki, teljesen más lesz az értékelése a világról.

Ezekben az esetekben kikapcsol a perifériás látás jelenléte és annak használata. Erre rátesz egy lapáttal a szemüveg használata, hiszen egy középső, centrális részen keresztül néz ki a viselője, így a perifériás rész sok esetben torzít. A fizikai aktivitás hiánya is kihatással van látásunkra. Ha ülünk, lassul a keringés, kevesebbet lélegzünk és pislogunk is – magyarázta a látástréner.

A pingpong is jó a szemnek

A látástréner szerint, ha fontos számunkra a szemünk világa, próbáljunk olyan örömteli életet élni, amiben jól érezzük magunk. Ha még ezt nem sikerült kialakítani, igyekezzünk egy nap több olyan percet is beiktatni, amikor tudatosan a jólét állapotában időzünk. Monitor előtt ülve jót tesz, ha a domináns szemet letakarva egyik kézből a másikba dobálunk egy kislabdát. De például egy munkaközi pingpongjátszma is sokat segíthet, nem mellesleg a kreativitást is nagyban növeli a napi játék a kollégákkal.