Milyen szabályok vonatkoznak a kerítésépítésre Békéscsabán?

Kertes házba költözött olvasónk, de egy rossz állapotú kerítés lebontása viszályt szült közte és a szomszédok között.

T.-V. F.

Egy békéscsabai olvasónk a közelmúltban költözött kertes házba a jaminai városrészben, és mint mondta, lebontotta a hátsó telekhatáron húzódó kerítést, mert az nagyon rossz, már-már életveszélyes állapotban volt. A kerítés két szomszédos telektől is elhatárolta, most mind a két szomszéd perrel fenyegeti. Mint írta, a szomszédok az önkormányzati rendeletre hivatkozva nemcsak egymásnak, de sokszor saját maguknak is ellentmondó információkat mondtak neki a kerítés visszaépítésével kapcsolatban, amihez ha nem tartja magát, jogi lépéseket tesznek.

– Az egyik azt mondta, hogy a kerítést felesben kell megépíteni a szomszédoknak, de ő erre nem hajlandó sem pénzt, sem időt áldozni, a harmadik szomszéd viszont még nem is hallott ilyenről. Volt, hogy azzal jöttek, hogy maximum kétméteres lehet a kerítés, később ezt csökkentették 180 centiméteresre, aztán kitalálta az egyik, hogy nem lehet tömör sem, mert akkor nem szellőzik a füve – írta.

Olvasónk elmondta, próbált az interneten utánajárni, hogy milyen önkormányzati rendeletek vonatkoznak a hátsó kerítés megépítésére, de semmi helyi jellegű információt nem talált, ezért kérte segítségünket.

Megkérdeztük Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának sajtóreferensét, Varga Mariannát, hogy milyen jogi szabályozások vonatkoznak olvasónkra az említett helyzetben, az alábbi válaszokat kaptuk:

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben:
44. §
(1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(6)A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani
(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben:
16. §
(3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában
a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,
b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását,
c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti.

Helyi szabályozás

A helyi építési szabályzat és a településképi rendelet csak a településképet érintő, közterület felőli kerítésekre vonatkozóan szabályoz. A helyi rendeletek tekintetében olyan előírás, amely a hátsó telekhatáron kialakítandó kerítésre vonatkozik nincs.

A helyi rendeletek a város weblapján, ide kattintva érhetőek el.

Illusztráció: Shutterstock