Gyorsan lecsapnak a részmunkaidős állásokra Békésben

A napvilágot látott uniós statisztika azért is meglepő, mert a Munka törvénykönyve kifejezetten támogatja ezen foglalkoztatási formát, mely alapvető szabályai nem különböznek a teljes munkaidős foglalkoztatástól. A törvény szerint többek között a munkáltatónak azonfelül, hogy a munkakörök megjelölésével tájékoztatnia kell a munkavállalókat a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről, a dolgozó részmunkaidős tárgyú munkaszerződés módosítására tett ajánlatára tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia. Erre az ajánlatra az alkalmazó a gyermek hároméves koráig (három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig) köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének, azaz napi négy órának megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Pántya Imre, a Békés Megyei Kormányhivatal társadalombiztosítási és foglalkoztatási főosztálya vezetője lapunknak elmondta, az országos átlagot meghaladva, a tavaly foglalkoztatásban állók 9,26 százaléka dolgozott részmunkaidőben a megyénkben. Ez több mint

7 ezer munkavállalót jelent, akik közül 68,4 százalék a versenyszférában jelent meg.

A gazdasági ágakat tekintve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (28,87 százalék), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (27,87 százalék) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (16,83 százalék) területén helyezkedtek el nagyobb arányban.

A főosztályvezető kiemelte, a részmunkaidő esetén a teljes napi munkaidőre irányadó munkabér arányos része, ugyanannyi nap szabadság és betegszabadság jár, mint teljes munkaidő esetén. A szabadság, illetve a betegszabadság napjaira járó díjazás értelemszerűen arányosan kisebb lesz.

Mivel a munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatása a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét leginkább segítő lehetőség, ezért a részmunkaidős állások iránti igények jellemzően a kisgyermeket nevelő szülők (elsősorban nők), a megváltozott munkaképességűek, az egészségkárosodással érintettek, az idős szülőt vagy beteg családtagot ápolók körében jelentkeznek megyénkben is. De egyre gyakoribb a nyugdíjasok megjelenése, akik a nyugdíjukat kiegészítve, többnyire részmunkaidőben kívánnak munkát vállalni. Az ilyen céllal megjelenő ügyfelek körében 60-40 százalék a nők és férfiak aránya.

Az elmúlt időszakban évente jellemzően 2000-2200 részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló munkaerőigény érkezett a megyei járási hivatalok foglalkoztatási osztá­lyaira. Ezek közül valamennyi pozícióra megtalálták a munkavállalókat. Az igények 88,1 százaléka szakképzettséget nem igénylő munkakörre vonatkozott. Ezen belül is a legnagyobb számban az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás, a hivatalsegéd, kézbesítő, illetve a takarító szerepelt.

Nagy Mihály László, a VOSZ Békés megyei elnöke kissé borúlátó a részmunkaidős állások kapcsán, ugyanis szerinte sok munkáltató azért él a rövidebb, napi munkaidős bejelentéssel, mert alacsonyabb költséggel számolhat, miközben úgy jóval kevesebb nyugdíjalapot biztosít a munkavállalók számára. „Ráadásul sokan a részmunkaidős bejelentésen túl túlórában dolgoznak, ami ellen mi a VOSZ-szal folyamatosan harcolunk, hogy fehérítsük a honi gazdaságot” – ­tette hozzá.