Előjáték egy vízi játékhoz a tizedik Ivó-napi Szesztiválon

Az idei jubileumi alkalomra az Ivo-lán járata szállította a résztvevőket. Ők a Szabadság téren válthatták meg helyüket és fogyasztási jogosítványukat, melyért egészen nevetséges, öt pia-szteres árat kellett fizetniük. Aki nem rendelkezett ezzel a valutával, az napi árfolyamon válthatta meg azt a jegykezelőnél, és mivel a Mátyás király-emlékév is idén van, így darabjáért egy, az igazságosként elhíresült királyunk arcképét díszítő bankó járt.

Ez azonban nemcsak utazásra, hanem evésre, és persze ivásra, valamint több órás szórakozásra is feljogosította tulajdonosát. Apropó megbélyegzés. A társaság a vízivókat térdepeltette ízletes békési csemegekukoricára, nekik ráadásul idén ocsmány-bélyeg járt galád tettükért. Ilyet azonban senki sem kapott a rendezvényen, mivel olyan jóféle hazai pálinkákból, szekszárdi borokból és szentandrási kézműves sörökből lehetett választani, melyekkel nem tudott versenyre kelni a vízmű által biztosított semleges nedű.

Az est azonban nem így kezdődött, és egy jó darabig úgy tűnt mégis a víz lesz a főszereplő. A természet ugyanis közbeszólt, és az est egyik attrakcióját majdnem elmosta. A helyszínen az év zuháréja szakadt le, így kétséges volt a megígért látványshow. Szerencsére Szent Ivó közbeszólt az égieknél, így a vihar hamar továbbállt. Ekkor azonban jött az újabb döbbenet: az est beígért, szenzációs látványeleméhez víz kell. Ez már kissé sok(k) volt a több mint száz Ivon(n)ak, de türelmesen vártak, és a végeredmény mindenkit megnyugtatott.

A felkért tűzoltók olyan hangulatos víz és fényjátékot adtak színes reflektorokkal és locsolótömlőik vízsugaraival, melyek leginkább a jelzett elem ellenpólusára, a tűzijátékra hasonlítottak. Így aztán ennek végeztével mindenki megnyugodva tért vissza a csárdába, hogy

belekezdjen a jubileumi Ivó-napi ünneplésbe. Itt aztán volt eszem-iszom, dínomdánom, közben pedig mozgóképekkel elevenítették fel az elmúlt évtized minden egyes Ivó- napjának jellegzetes eseményeit. Ezalatt szólt a zene, többen is felfokozott hangulatban ropták a táncot, erről egyébként a Hevesi(-vó) Band gondoskodott, játékukkal fergeteges hangulatot teremtettek a rendezvényen.

A társaság este tíz órakor úgy döntött, nem várnak tovább: eljött Ivó napja, ezért megállították az órát és előretekerték kettővel, így máris felszabadultabban ünnepelhették a jelzett eseményt. A hangulat ekkor már olyan magas szinten izzott, hogy nemcsak az év,

de az évszázad vihara se olthatta volna ki. De erre nem is lett volna szükség, pár órával később a résztvevők maguktól lezárták a napot, összeölelkeztek, elbúcsúztak egymástól, majd felszálltak a Csicsibusz IVO-lán járatára, és megígérték egymásnak, hogy jövőre

újból ünnepelnek. – A 11-est ugyanis nem lehet kihagyni, csak rosszul berúgni – búcsúzott a távozóktól Mácsai Sándor.

Kik támogatták az Ivókat?

Ajtai Péter; a Békéscsabai Jókai Színház és jelmeztára; a Békésszentandrási Sörfőzde, kiváló gyümölcsös és világos sörrel; a

Csaba TV, hogy képben legyünk; a Csicsibusz, aki az IVO-lán járatát üzemeltette; a pósteleki Mókus Csárda, akik a helyszínt is

biztosították; a Pálinka Kft. – Lukácsi Sándor, jóféle házi pálinkákkal; a Penta Drink Kft; Vozár Márton, aki az étkekért is

felelt; Mácsai Sándor és felesége, valamint, aki a legnagyobb támaszt nyújtotta, mint kiemelt szponzor: az LBL Kft.