2018.07.19. 13:52
Egyértelműbbé válik, hol tetőzik a zajhatár
Várhatóan a jövőben kiszámíthatóbb lesz, hogy az építtetők mikor lépik át azt a határt, amivel már jogilag is zavarják a szomszédokat, továbbá az is, hogy a zavarás milyen következményekkel jár. A Kúria ugyanis ezzel kapcsolatban iránymutatást adott ki a bíróságok számára.
A szomszédjogi vitákban a bíróságok a felek közötti érdekegyensúlyt, a felek méltányos érdekeit mérlegelik. Jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer annak felmérésére, hogy az egyes esetek összes körülményére kiterjedően mikor tekinthető a szomszédok zavarása szükségesnek vagy szükségtelennek – hívta fel a figyelmet a Deloitte tanácsadó és jogi szolgáltatásokat nyújtó társaság jogvitarendezési csoportjának vezetőügyvédje.
Dr. Harcos Mihály hozzátette, a Kúria 14 bíróból, továbbá 5 elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében. A joggyakorlat-elemző csoport tanulmányából kiderül, a szükségtelen mértékű zavarás megítélését nem szabad az építési szabályokban foglaltaktól függővé tenni. Előfordulhat ugyanis, hogy megfelel az építkezés a szabályoknak, mégis fennáll a birtokháborítás, tehát ezen szempontrendszer mentén nem lehet megállapítani, hogy szükséges vagy szükségtelen-e a zavarás.
A társaság tájékoztatása szerint a jövőben a birtokvédelmi ügyeket elbíráló bíróságok gyakorlatában egységesedésre lehet számítani.
– A bíróságok (a Kúria iránymutatásával összhangban) várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás szükséges vagy szükségtelen jellegét. Ez a jogbiztonság és a hatékony jogérvényesítés szempontjából is előremutató változás, mert ezáltal az építtetőkkel szemben elvárt magatartás követelményei várhatóan kiszámíthatóbbak és a jogellenes magatartás következményei pedig előre láthatóbbak lesznek – emelte ki dr. Harcos Mihály.
Megyénkben tíz százalékkal több új lakást építettek tavaly, mint korábban, és olyan régiós nagyberuházások indultak, amelyek a lakosok életére is kihatással vannak. Kíváncsiak voltunk, mennyire jellemzők az ilyen ügyek Békésben, hányan jutnak el a pereskedésig.
Az általunk megkérdezett jogi tanácsadó, dr. Tóth Enikő úgy fogalmazott, birtokperekkel, birtokvédelemmel kapcsolatos eljárásokkal ugyan találkozott, de praxisában nem ez a jellemző.
Megkeresésünkre a Gyulai Törvényszék is válaszolt, ahol elmondták, a bírósági adatok között általánosságban „birtokperként” jelölik a birtokvédelmi ügyeket, ezen belül pedig nem tüntetik fel külön, hogy annak konkrétan milyen jellegű sérelem az alapja. Ezek az ügyek azonban első fokon járásbíróságok előtt zajlanak, amelyek időszerűsége polgári ügyszakban kiemelkedő Békés megyében. A polgári peres ügyek – amelybe a birtokperek is tartoznak – a járásbíróságokon 95,5 százalékban egy esztendőn belül befejeződnek.
A védelem a bérlőt is megilleti
A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. Az építkezésekkel ugyanakkor elkerülhetetlenül együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, vagyis meddig mehet el az építtető – írja a Deloitte.
A Gyulai Törvényszék tájékoztatása szerint a birtokvédelem a birtokost illeti meg, tehát azt a személyt, aki ténylegesen az adott ingatlanban él. Ennek alapján például egy bérlő is élhet adott esetben ezzel a joggal. A birtokos választásától függően a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól vagy a jegyzőtől. Fontos azonban kiemelni, hogy a birtokvédelem a jegyzőtől csak egy éven belül kérhető. Ha a jegyző határozatát sérelmesnek tartja valamelyik fél, akkor pert indíthat, amelyben a döntés megváltoztatását kérheti a bíróságtól.
