2018.01.16. 06:55
Békéscsabai ipari és műszaki értékké vált a Krenfi kerékpár
Bekerült a Békéscsabai Települési Értéktár ipari és műszaki megoldások kategóriájába a Krenfi kerékpár, melyből egykoron évente 150 darabot állított elő a békéscsabai Krajcsovics család vállalata. Az országszerte ismert cég felívelésének az államosítás véget vetett, azonban az egyedi kerékpárok emlékét azóta is sokan őrzik.
Tavaly decemberben fogadta el az értéktári bizottság Solymosi Attila kérelmét, miszerint a jövőben hivatalosan is békéscsabai értékként tekintsenek a Krenfi kerékpárra. A kérelmet felterjesztő KerékPárt Bringaklub vezetője igazi biciklirajongóként tekint magára, s egykoron közvetlen kapcsolatban állt a virágzó vállalatból lett állami céggel.
– Tizenkét évet dolgoztam a ma már nyomdagépek javításával foglalkozó Krenfinek. A régmúltban széles körben ismert, jól csengő nevet viselő vállalat alapjait Krajcsovics Endre teremtette meg, aki a Petőfi utcában nyitotta meg saját kerékpárjavító műhelyét 1905-ben. A géplakatos-mesterségű, arany okleveles mester házasságából hat gyermek született, két lány és négy fiú, akik apjuk szigorú és szerető gondoskodása nyomán átvették a családfő szaktudását, és a későbbiekben tovább gyarapítva azt, növelték a cég jó hírnevét – idézte fel a család történetét Solymosi Attila.
– A legkisebb gyermek korán meghalt, így öt testvér alapította meg a Krajcsovics Endre és Fiai Műszaki-Ipari és Kereskedelmi Vállalatot 1936-ban. Innen származik a név is, ami egy mozaikszó: Krenfi.
Attila a munkája során ismerkedett meg a vállalatot alapító Krajcsovics család történetével, és az általuk készített bicikliével. Kerékpárrajongó lévén hamar „szerelembe esett” a Krenfik iránt. A bringagyűjteményét azóta két csabai is gazdagítja: egy női és egy férfivázas Krenfivel egészítette ki az értékes kollekcióját.
– A padlásleleteket a környező településekről gyűjtöttem össze, s jómagam újítottam fel mindegyiket. Nagyon érdekes a családi vállalat története, ugyanis megtudtam, hogy nemcsak kerékpárkészítéssel foglalkoztak, hanem varrógépek, motorkerékpárok, korcsolyák javításával és gyártásával is – mesélte el Attila. – Sőt, nyitottak egy boltot is, ahol saját termékeiket, alkatrészeiket árusították.
A családi vállalkozás fémipari üzemében nikkelezést, krómozást, motor- és gépjavítást is vállaltak, ahol a feleségek is aktív tevékenységeket folytattak. Az asszonyok – a családi elfoglaltságuk mellett – nagy szorgalommal igyekeztek helytállni. A Krajcsovics családot a második világháborúban érte el az első tragédia, elvesztették a cég egyik lelkét, Krajcsovics Lászlót.
– László sosem tért haza a frontról, helyét Béla vette át.
S bár a Krenfi néhány évig még szépen gyarapodott – huszonöt főt foglalkoztattak a század közepén –, az egyre súlyosbodó háborús évek már nem kedveztek a vállalkozásnak. A harcok végeztével az államosítás vetett véget a család elképzeléseinek. A dinamikusan fejlődő vállalat története 1952-ben ért véget, s az országosan is elismert Krenfi cégből – mely igazi márkanévként jól csengett a városban és az országban egyaránt – vasipari szövetkezet lett. Az egykori tulajdonosokat pedig alkalmazottként foglalkoztatták – zárta a család történetét Solymosi Attila.
Krenfi-kiállítás nyílt hétfőn
Solymosi Attila szervezésében Krenfi-kiállítás nyílt hétfőn a Csabagyöngye Kulturális Központban. A férfi lapunknak elmondta, összesen hét kerékpárt tekinthetnek meg az érdeklődők február 16-ig. A biciklik között felújított és fellelt állapotúak is vannak.
– A legrégebbi 1929-es gyártmányú, de látható egy 1938-ban és egy 1941-ben készített példány is – részletezte a szervező. – Valódi különlegesség, hogy mindegyiken megtalálható az eredetiséget jelző nyaktábla, mely a legértékesebb részét képzi a kétkerekűeknek.