Megnyitották a szükségtározót a vízkár ellen: százak a gátakon - galériával, videóval

Az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt elmondta, a vízkárelhárítási gyakorlatnak többek között az volt a célja, hogy a résztvevők megerősítsék készségeiket, illetve gyakorlottabbak és biztosabbak legyenek.

Vízkárelhárítási gyakorlat: több célt is szolgált

– Szeretnénk azt is, hogy ennek révén több ismerethez jussanak a társadalom széles rétegei, hogy helyesen gondoljanak a vízre, a vízügyesekre, akik képesek megóvni az árvíztől az országot. S képesek arra is, hogy a klímaváltozás okozta kihívásoknak megfelelően visszatartsák a vizet, és azt az agrárium, a természetvédelem és a társadalom szolgálatába állítsák – fogalmazott.

A víztöbblet és a vízhiány ellen is küzdeni kell

Az államtitkár kiemelte, ezen a vidéken mind a víztöbblet, mind a vízhiány megjelenik, nem ismeretlen, hogy mindkettő ellen küzdeni kell.

Hozzátette, a térségi vízszétosztás nélkül nyaranta száraz lábbal gázolhatnánk át a Fekete- és a Fehér-Körösön. A Kisdelta tározó 29 település 170 ezer lakosának védelmét szolgálja.

– Sokan azt hiszik, hogy az árvízvédelem korszaka véget ért, és a vízvisszatartás kérdése kerül a középpontba, azonban a veszélyérzet nem csökkenhet – hangsúlyozta, majd ennek kapcsán felelevenítette, hogy tavaly egy időben volt jelen a Dunán levonuló árvíz, az évtized árvize és ugyanekkor a Tisza vízgyűjtőjén aszályhelyzet jelentkezett. 

Az árvízvédelemmel foglalkozni kell

– Az árvízvédelemmel azért kell foglalkozni, mert Magyarország területének több mint fele ár- és belvíz által veszélyeztetett terület. Ugyanakkor komoly eredmény, hogy a veszélyeztetett területek 97 százaléka töltésekkel védett – folytatta a gondolatot V. Németh Zsolt. – A védett folyók árterén 700 település fekszik, az árterületen közel 2,5 millió ember él, a vasutak 32 százaléka, a közutak 15 százaléka, a megművelt földek egyharmada található ott, és közel 2000 ipari üzem is működik ezeken a területeken. Fontos, hogy az árvízvédelem a megszokott, magas szinten működjön. Az árvízvédelem része a felelős vízgazdálkodásnak.

Emlékeztetett arra, hogy a Körösök vidékéről indult a hazai árvízi szükségtározás elméleti és gyakorlati fejlesztése. Az 1974-es nagy árvizet követően vált lehetségessé és szükségessé a szükségtározók, így a Mályvádi és a Mérgesi tározók felépítése. Kitért a gyakorlatnak helyet adó Gyula közeli Kisdelta árvízi szükségtározó jelentőségére is. Kiemelte a társszervekkel való együttműködés, az önkéntesekkel való közös munka és a határvízi bizottságok együttműködésének jelentőségét.

Korszakváltás megy végbe

Az államtitkár szólt a korszakváltásról, ami a vízügyben végbemegy.

Mint elmondta, a 450 milliárd forintnyi fejlesztések végén a figyelmet a víz visszatartásra fordítják, és ebben is felhasználják a vízügyesek korábbi gyakorlatát. Hozzátette, a korszakok nem egy nappal válnak el egymástól. Az előző korszak is folytatódik, fognak még árvízi védműveket építeni, ahogy a visszatartás sem az elmúlt napokban, hetekben kezdődött. Számos példa van az országban arra, hogy a Vizet a tájba program elődjei már korábban megjelentek.

Fontos az együttműködés az agráriummal

Kifejtette, létrejött a vízgazdálkodási tárcaközi bizottság, és – emelte ki – fontos az együttműködés az agráriummal.

– Magának a vízügynek önálló vízgazdálkodási érdeke nincsen, szolgál és szolgáltat, szolgája az agráriumot a területfejlesztést, a természetvédelmet. Az igények hozták létre, hogy megalakult az Aszályvédelmi Operatív Törzs is, amely a vízügy részvételével működik – fogalmazott.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta, a klímaváltozás egyfajta szlogen lett az életünkben, ami két nagy kihívást jelent a vízügyi ágazatnak, a víztöbbletet és a vízhiányt.

Heroikus küzdelemre is szükség volt

Az elmúlt tizenöt év víztöbblet elleni védekezését felidézve kifejtette, rekordárvizek voltak hazánkban.

– Heroikus küzdelmet kellett a vízügyeknek végezniük – fogalmazott. – 400 milliárdos beruházás megvalósítására is szükség volt.

Ennek kapcsán kiemelte a fejlesztések szerkezeti eredményeit, sok tározót helyeztek üzembe. Második elemként említette a tározók összehangolását, hiszen egy-egy tározó ekkor már nem csak lokálisan fejtette ki a hatását. A digitális vízgazdálkodás, a modellalapú vízgazdálkodás keretében létrehozták a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központot, amely a teljes térséget képes lemodellezni bármilyen összetett árhullám esetén, ahogy azt is képes jelezni, hogy miként modulálják mindezt a meglévő tározókkal úgy, hogy a védekezési költségek a legkisebbek legyenek.

Hozzátette, ma már valamennyi öblözetük rendelkezik lokalizációs modellel. Ha elszakad a töltés, olyan helyre is kijut az árvíz, ahova nem akarták, akkor ez jelzi, hogy hol, milyen körülmények fogadják a vízügyeseket, milyen víz lesz, milyen sebességű vízfolyás alakul ki. Minden olyan körülményt képesek jelezni a mentesítő szervezeteknek, amire fel kell készülniük, például azt is, hogy honnan, hova, mikor tudják adott esetben kimenteni a lakosságot. A szerdaihoz hasonló gyakorlatokon ezeket a modellezéseket is gyakorolják.

Harmadik elemként szólt a szervezeti változásokról. 

– Sikerült az új működési és szervezeti szabályzattal kialakítani és eszközökkel felszerelni a műszaki biztonsági szolgálatokat. Mindez lehetővé teszi a gyors átcsoportosításokat és a szakemberek megfelelő helyen történő alkalmazását – hangsúlyozta. A hármas egységet a jó jogi háttér is segíti.

Nem szabad megfeledkezni az árvíz elleni védekezésről

Lúczi Gergely, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, az utóbbi évek aszályos időjárás miatt hazánkban előtérbe került a vízhiány elleni védekezés, a vízmegtartás, vízvisszatartás.

– Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az ágazat egyik legfontosabb feladatáról, az árvízvédelemről. Ennek keretében történt a szerdai tározó megnyitási gyakorlat is – tette hozzá.

A feltételezett helyzetben május 10-én jelentős felmelegedés kezdődött a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén. A május 10-13. között időszakban, két hullámban több állomáson is 150-270 milliméter feletti csapadékot mértek. A felmelegedés a még meglévő hótakaró elolvadását eredményezte, és a csapadékkal együtt a valaha mért legnagyobb vízállás közeli árhullámok indultak el a Körösökön. A román előrejelzések szerint a Fehér- és Fekete-Körös alsó szakaszain a legnagyobb vízállást megközelítő, illetve meghaladó tetőző vízállások voltak várhatóak. Az adatok alapján indokolttá vált a Kisdelta- és a Mályvádi szükségtározók üzembehelyezése.

Kiépítettek egy mobilszivattyús csővezetéket, amellyel feltöltöttek két szegmenstábla közötti területet. Emellett vízminőségi kárelhárítás keretében merülőfalat telepítettek, és olajleszedő berendezést tettek a vízfolyásba. Hosszmenti világítást építettek ki a töltésen, illetve az ideiglenes, betétgerendás elzárást is bemutatták.