Húszféle allergén indított ellenünk támadást, így vehetjük fel velük a harcot

– Sokaknak okoz bosszúságot az allergia; a levegőben úszik a fenyőfélék, az eperfafélék virágpora, sőt, a vadgesztenye, a bükk, a dió, a juhar, valamint a ciprus- és tiszafafélék is aktivizálódnak. A gyomok közül a lórom, az útifű és az ernyősvirágzatúak pollenjét is bárhol belélegezhetjük.

 A pázsitfűre érzékenyeknél fokozódó tünetekre lehet számítani – írja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a friss jelentésében.

Dr. Nagy Beáta fül-orr-gégész szakorvos elmondta, jelenleg országszerte magas a pollenterhelés, a fák közül a tölgy, a nyír, a fűz, kőris és a platán virágzik, de a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja is magasabb, sőt, esőzések után a kültéri allergén gombák spóraszáma is megemelkedik.

– A szénanátha klasszikus tünetei a

• tüsszögés,
• a száraz köhögés,
• az orr- szem- torokviszketés,
• az orrfolyás,
• az orrdugulás,
• a kipirosodott, könnyező szemek és a
• duzzadt szemhéjak. 

A legegyszerűbben úgy enyhíthetjük a panaszokat, ha a számunkra gondot okozó növények virágzásakor a lehető legkevesebb időt töltjük a szabadban. Segítenek a pollennaptárak; számba veszik a virágzási időszakokat, így időben elkezdhetjük a megfelelő terápiát – sorolta a szakember. Hozzátette, allergiaszezonban érdemes a lakásokat gyakran takarítani, mivel az allergének összegyűlhetnek az ágyneműm, a kárpitozott bútorokon, a szobanövényeken, a szőnyegekben. 

Mindannyian tudjuk: fontos a szobák mindennapos szellőztetése. Ha allergiásak vagyunk, a bőrünkre, ruhánkra szállt allergénektől is hasznos megszabadulni amikor hazaérünk; ruhacserével, kéz-, arcmosással, vagy akár zuhanyzással, hajmosással is. 

– Az orrmosás is ajánlatos a nyálkahártya tisztán tartása érdekében. Az allergiás panaszokat ma már számos gyógyszer enyhíti, több recept nélkül is kapható. Vannak tabletták, szem- és orrcseppek, orrsprayk is, amik legtöbbször antihisztaminokat és glükokortikoidokat tartalmaznak – fűzte hozzá a szakorvos.

Gyakoribb probléma az allergia ma, vagy ez csak tévhit?

Úgy tűnik, hogy az allergiás megbetegedések száma világszerte növekszik, ez vonatkozik a légúti és az ételallergiára is. 

– A kutatások szerint a szénanátha előfordulása több, mint 30 százalékkal nőtt az elmúlt húsz évben, ami számos tényezőnek tulajdonítható, beleértve a környezeti allergéneket, az urbanizációt és az éghajlatváltozást. A melegebb hőmérséklet és a magasabb szén-dioxid-szint serkenti a növények növekedését és fokozza a pollentermelést; ami a hosszabb pollenszezonokkal együtt súlyosbítja a szénanátha tüneteit – vette számba az okokat Dr. Nagy Beáta.

Mi pontosan és miért jó az immunterápia?

Az immunterápia során az allergiát okozó anyag tisztított koncentrációját hónapokon keresztül, emelkedő dózisban kapja a beteg, mellyel az allergiás reakció csillapodását, végül a kihunyását érhetik el. 

– A beteg immunrendszere megtanulja elviselni az allergén jelenlétét, sőt, az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon. A kutatások szerint csökkenti a súlyosabb allergiás betegségek, például az allergiás asztma kialakulását. Immunterápiára nem minden allergén esetében van lehetőség, de szerencsére a leggyakoribb allergéneknél (parlagfű, poratka) igen. Azoknak ajánlott, akik nem akarnak minden nap gyógyszert szedni, súlyos tüneteik vannak és jól együtt tudnak működni az orvossal, mivel a terápia hossza években mérhető. A kezelés megkezdése előtt alapfeltétel az allergén pontos azonosítása, vagy alkaros bőrteszttel (Prick-teszt), vagy vérből laboratóriumi úton – részletezte a fül-orr-gégész.