Porfelhők Békésben – még a Lamborghininek is köze van hozzájuk

A békési földeken idén tavasszal is megélénkült a forgalom: egyre több mezőgazdasági jármű dolgozik a földeken, ahogy a gazdák megkezdik a szezonális munkákat. A száraz időjárás miatt a traktorok már messziről is feltűnőek, amint vastag porfelhőt húznak maguk után. A szántóföldek szorgos gépei mellett érdemes egy pillantást vetni arra is, milyen meglepő módon kötődnek a traktorok a világ leghíresebb autómárkáihoz. Arról, hogy miért kezdett el traktorokat gyártani a Porsche vagy éppen a Lamborghini, és miként vált a Fiat a világ vezető lánctalpas traktorgyártójává, a Magyar Nemzet készített részletes összeállítást. 

Ford: a tömegtermelés forradalma a traktorpiacon is

A Ford Motor Company 1908-ban adta ki első járművét, a T-modellt, majd kilenc évvel később, 1917-ben mutatták be az első könnyű traktorukat, a Fordson F-Modellt, amely forradalmasította a mezőgazdaságot. A 20 lóerős, négyhengeres gép jelentősen megkönnyítette a farmerek munkáját, különösen az első világháború utáni élelmiszerhiány idején. Könnyű szerkezete és egyszerű gyárthatósága miatt hamar óriási sikert aratott, és három év alatt 100 ezer darab készült belőle. 

Lamborghini: traktorokkal kezdődött minden

A Lamborghini ma a gyorsaság és a fényűzés szimbóluma, ám Ferruccio Lamborghini először nem sportautókat, hanem traktorokat gyártott. 1948-ban alapította a Lamborghini Trattorit, és kezdetben leselejtezett hadijárművek alkatrészeiből gyártott traktorokat. A cég gyorsan növekedett, de 1972-ben Ferruccio eladta a traktorgyárat a trevigliói Same Co-nak, majd a híres vita után Enzo Ferrarival – aki lenézően „traktorosnak” nevezte – elhatározta, hogy sportautókat épít. Az első Lamborghini sportkocsi, a 350 GT, 1964-ben jelent meg, és ezzel új fejezetet nyitott az autóiparban.

Fiat: az olasz mezőgazdaság motorja

A Fiat már 1918-ban bemutatta első traktorát, a Fiat 702-est, majd 1919-ben megalapította a Fiat Trattori S.P.A.-t. A gyártás Modenába került, ahol 1939-ben megszületett az első sorozatgyártású lánctalpas traktor, a Fiat 40 Boghetto. A második világháború után titokban kifejlesztett Fiat 50 modellel 1946-ban indult újra a termelés. 1949-ben piacra dobták az első gumikerekes traktort, a Fiat 600-ast, majd a lánctalpas változatot, a Fiat 601-est. A Fiat 25R modell 1951-ben meghódította az európai mezőgazdasági piacot, és a lánctalpas Fiat 60 bemutatásával a Fiat a világ vezető lánctalpas traktorgyártójává vált.

Porsche: nem csak sportautókban volt úttörő

Ferdinand Porsche már az első világháború után traktorok fejlesztéséről álmodott, és 1937-ben elindult a „Volksschlepper”, azaz néptraktor projektje. Bár a második világháború miatt a sorozatgyártás elmaradt, a háború után Porsche az Allgaier Werkével együttműködve 1949-ben bemutatta az első Allgaier-Porsche traktort. A kéthengeres, 18 lóerős gép sikeres lett, és az 50-es években különféle változatok készültek belőle, köztük egy kifejezetten brazíliai kávéültetvényekre szánt, keskeny nyomtávú modell is. Bár a Porsche-Diesel traktorok sikeresek voltak, a fokozódó verseny miatt a gyártást végül leállították.

Renault: szeghalmi szállal a traktorok világában

Az első világháború után a Renault a tankgyártásban szerzett tapasztalatait traktorfejlesztésre fordította. A vállalat 14-es részlege megalkotta a lánctalpas Renault GP-t, amelyet Louis Renault saját farmján tesztelt. Később Le Mans-ban egy hatalmas ipari központot hoztak létre, ahol máig készülnek traktorok. Az 1950-es évekre a Renault Franciaország vezető traktorgyártója lett, 58 százalékos piaci részesedéssel. Amikor a Porsche-Diesel kiszállt a traktorgyártásból, a Renault átvette a német forgalmazást és az alkatrészellátást is. 

Érdekesség, hogy a Renault legendás versenyzője, aki 1906-ban megnyerte az első Grand Prix-t, Békés megyében, Szeghalmon látta meg a napvilágot. Szisz Ferenc 1873-ban született, fiatalkorát a helyi uradalmi műhelyben, majd mozdonyvezetőként töltötte. 1900 tavaszán Párizsba költözött osztrák feleségével. 1906-ban Le Mans környékén rendezték meg a világ első zárt pályás autóversenyét, a modern Grand Prix ősét. Szisz Ferenc a Renault AK 90CV volánja mögött rajtolt, és bár autója nem volt a legerősebb, kitartásával és technikai tudásával diadalmaskodott. Egy évvel később második helyen végzett, majd saját műhelyt alapított Franciaországban. Szisz Ferenc 1944-ben hunyt el Auffargis-ban, de emlékét mind Franciaországban, mind Magyarországon ápolják: Szeghalmon szobrot állítottak tiszteletére, a Hungaroringen pedig egy kanyar és a főbejáratnál elhelyezett szobor is az ő nevét viseli, így a Renault külön figyelmet érdemel a magyarországi, Békés vármegyei kötődése miatt.