Felfedeztük a kastély legféltettebb kincseit, gróf Tisza Ilona több családi titkot elárult – galériával, videóval

Az előző évet mintegy 30 ezer látogatóval zárták, és idén 60 ezer érdeklődőre számítanak a geszti Tisza-kastélyban, ami várhatóan teljesül is az előzetes bejelentkezések alapján, hiszen rengeteg csoport érkezik a következő hónapokban – ismertette Virágné Rábai Alexandra létesítményvezető. A hét minden napján 29 szobával üzemel az Arany János vendégház, és nagyon népszerű az étterem és a kávézó is mind a helyiek, mind a látogatók körében.

Folyamatosan bővítik a szolgáltatások körét, és a programok terén ugyancsak törekednek a változatosságra. Hetente, kéthetente tartanak teadélutánokat, amelyeken gróf Tisza Ilona mesél régi családi anekdotákat. Emellett lesznek kvízestek, míg a borvacsorák a nyári időszakban fröccsterasszá válnak.

Két miniszterelnököt adott az országnak a Tisza család

A geszti területet a Tisza család 1760-ban kapta meg az akkori uralkodótól, Mária Teréziától eredeti birtokaikért cserébe. Az épületet minden generáció a saját igényei szerint alakította át. 1860-ban modernizálták először a kastélyt, majd 1902-ben gróf Tisza István korszerűsítette, többek közt bevezettette a központi fűtést és az elektromos áramot is. 

A Tisza család két miniszterelnököt is adott Magyarország számára. Tisza Kálmán 1875 és 1890, míg gróf Tisza István két alkalommal, 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt kormányfő. A kastélyt 1875-től főleg nyáron használta a család, hiszen a miniszterelnököket a munka rendszerint Budapestre szólította. 

Az utolsó gróf, Tisza Kálmán Lajos 1944-ben hagyta el a kastélyt, hivatalosan a Debreceni Egyetem tulajdonába adta át ajándékozással. A rezidencia több feladatot is ellátott a következő években, volt többek közt diákszálló, üdülő, téeszközpont, 1957-től 2016-ig pedig az általános iskola lelt benne otthonra. Állapota jelentősen leromlott, a végső pusztulástól a felújítás mentette meg.

Tavaly nyáron adták át a felújított Tisza-kastélyt

A ragyogóan felújított, a korszerűsítést követően 2024. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján átadott geszti Tisza-kastélyt a pincétől a padlásig bejártuk Virágné Rábai Alexandra létesítményvezetővel és Erdélyi Ágnes múzeumpedagógussal. Összegyűjtöttük a kiállításokban fellelhető legértékesebb tárgyakat, figyelembe véve egyrészt azok pénzben kifejezhető, másrészt azok eszmei értékét. 

A pénzbeli értékük alapján legértékesebb műtárgyak

1. Az egyik legkiválóbb hazai festőművész, Barabás Miklós 1844-ben készített portrét Tisza Lajosról és feleségéről, Tisza Lajosné gróf Teleki Júliáról. A két festmény a nagyszalonban talált otthonra. Ők voltak a szülei Tisza Kálmán miniszterelnöknek, valamint az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítésében elévülhetetlen szerepet betöltő, grófi címet kapó Tisza Lajosnak is.
2. Egy A4-es méretű lapokból összeállított, óriási Magyarország térkép szintén kiemelt értéket képvisel, amelyet egykor Tisza István is láthatott a dolgozószobájában. A magyar állam közigazgatási térképén 1884-es dátum olvasható, illetve azt írták rá, hogy a legújabb felmérések és hivatalos adatok alapján szerkesztették és sokszorosították a magyar királyi nyomdában. 
3. Az ugyancsak az egyik legismertebb magyar festőművészek között számon tartott Benczúr Gyula is készített négy azonos portrét gróf Tisza Istvánról 1915-ben, miniszterelnöksége idején, melyek közül az egyik a nagyszalonban lelhető fel. A festmény adományozás révén került a felújított kastélyba. 

A Tisza család számára legértékesebb tárgyak

1. Gróf Tisza István miniszterelnök ellen több merényletet is elkövettek, és 1918. október 31-én a budapesti, Hermina úti villában végeztek vele. A legértékesebb tárgy az a szőnyeg, amelyre a lelőtt miniszterelnök rárogyott, és látszanak rajta a golyónyomok is. A gyilkosság után ezzel a szőnyeggel emelték be egy ágyba, ahol aztán felesége, Ilona megmosdatta, átöltöztette, és intézkedett, hogy mihamarabb érkezzen egy koporsó. A szőnyeg később az unoka, Tisza Lajos Kálmán tulajdonába került, aki mindig az ágya végében tartotta. Gyermekeinek felajánlásaként került ez a családi ereklye a Tisza-kastélyba a felújítást követően.
2. A nagyszalonban áll egy kandalló, amelynek érdekessége, hogy a kandalló két oldalán lévő angyalt Patay Józsefné Tisza Jolán gyerekkorától kezdve minden reggel puszival köszöntötte.
3. Ugyancsak a nagyszalonban tekinthető meg az a legalább 125, de lehet, hogy 175 éves varróasztal, amelyet a családi legenda szerint borosjenői-szegedi gróf Tisza Lajos készített. A mellette lévő székek is fantasztikusak, a háttámláik ékesítése rendkívül részletgazdag.
4. Tisza Kálmán miniszterelnök dolgozószobát is kialakított magának a kastélyban, ezt eredeti tárgyakkal rendezték be. Az íróasztalán több érdekesség fedezhető fel, ezek egyike Tisza Kálmán énekeskönyve, amelyet Tisza Istvánné Tisza Ilona látott el kézjegyével, igazi családi ereklyének számít.
5. A Tisza család férfi tagjai a diploma megszerzése után mindig kitanultak valamilyen kétkezi szakmát, így volt közöttük ács, esztergályos, asztalos vagy műbútorasztalos is. Ezekhez a munkákhoz szerszámokra szintén volt szükség. A szerszámok mellett található a 18 évesen, 1856-ban elhunyt Tisza Domokos egyik eredeti kiadású verseskötete, amelyet Arany János – aki egyébként egy időszakban tanította is a fiatalt – rendezett kötetbe. Elmondások szerint Tisza Domokos, ha legalább annyi évet él, mint Petőfi Sándor, legalább akkora jelentőségű költővé válhatott volna.

Minden egyes tárgy különleges történetről mesél

Természetesen ezeken felül is tele van érdekes, különleges tárgyakkal a geszti Tisza-kastély, mindegyikhez kapcsolódik egy-egy történet. Ott vannak például 

• Tisza Kálmán miniszterelnök felesége, Degenfeld-Schomburg Ilona csipkelegyezői, 
• azok a halotti címerek, amelyeket annak idején kecskebőrre vagy kutyabőrre készítettek,
• a gyerekek számára krétapor és olaj összekeverésével készített, strapabíró építőkockák. 

Vagy éppen

• az a 200 éves íróasztal, amelyet Tisza Lajos Kálmán, amikor menekült az országból 1946-47-ben, Tildy Zoltán köztársasági elnöknek adott útlevelekért cserébe, 
• az a Tisza Kálmán miniszterelnökről ismeretlen alkotó által készült portré is, amely a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum révén került Gesztre.

Gróf Tisza Ilona mesélt édesapjáról, Tisza Lajos Kálmánról

A geszti Tisza-kastély utolsó, családbéli tulajdonosáról, Tisza Lajos Kálmánról, azaz édesapjáról gróf Tisza Ilona mesélt, akivel a kúriában találkoztunk. Ilona gyakori vendég a rezidenciában, sok-sok programon vesz részt és oszt meg családi történeteket. 

Tisza Lajos Kálmán csendes ember volt, akit egyáltalán nem vonzott a politika. Állatorvosnak készült, három évet be is fejezett, azonban jött a második világháború, ami ezt az elképzelését megtörte. A családdal Dél-Amerikába emigrált. Argentínában egy akkora birtokon dolgozott, amelyet egy nap alatt sem lehetett bejárni lóháton. 13 évnyi argentínai tartózkodás után négy év Kolumbia következett, majd észt kvótával – mivel Tisza Lajos Kálmán második felesége, gróf Tisza Ilona édesanyja észt volt – sikerült Észak-Amerikába menniük. Bár egyetemi állást ígértek számára, ez a lehetőség nem vált valóra.
Ám ott volt a család, öt gyermek, akiket el kellett tartani, így inasnak, majd sofőrnek is állt. A sok munkának köszönhetően polgári életet éltek, kitartásuknak hála nem szenvedtek semmiből sem hiányt, főleg nem szeretetből.

Tizenhat évesen járt először Magyarországon

Ilona 1966-ban, 16 évesen járt először Magyarországon, felkereste itt maradt rokonait. Érdekesség, hogy akkor minden gond nélkül beengedték, négy évvel később azonban nem. 

– Papi mindig azt mondta, nem a magyar nép felelős azért, hogy így alakult a sorsunk – hangsúlyozta gróf Tisza Ilona, hozzátéve, hogy nagyon szereti a magyarokat, a gesztieket különösen kedveli. Kiemelte azt is, hogy édesapja, Tisza Lajos Kálmán a legenda szerint minden gesztit névről ismert, és hogy előre köszönt mindenkinek az utcán, ő emelt először kalapot. Édesapját is Geszten, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

– Édesanyám észt volt, és Argentínában, a magyar kolóniában tanult meg magyarul. A saját anyanyelvét nem, de a magyart megtanította nekünk – mesélte gróf Tisza Ilona.