Összeroncsolódott halottak mindenfelé, földbe csapódott a repülőgép a falu határában – galériával

Az egyik szemtanú szerint borzalmas volt a látvány: emberi végtagok, a felismerhetetlenségig összeroncsolódott halottak, a földön szétszórt és a fákon lógó útiholmik, okmányok, füstölgő repülőgéproncs borította a több holdas cukorrépatáblát. A Száraz-ér partján lévő nádast vérpöttyök tarkították. Így emlékezett vissza Köblös Mihály az 1963. június 16-án történt békéssámsoni repülőgép-balesetre a Békés Megyei Hírlap 2008. június 16-i számában. Közel 62 évvel ezelőtt zuhant le a román TAROM légitársaság IL-14P típusú, YR-ILL lajstromozott, különjáratú repülőgépe, fedélzetén 29 utassal és öttagú személyzettel.

A repülőgép-baleset áldozatai még a levegőben életüket vesztették

A gép becsapódását követő percekben a környékből, a földeken dolgozók közül több tucatnyi ember rohant lélekszakadva a helyszínre, és még 11 óra előtt megérkezett dr. Szalontai László, a falu körzeti orvosa is. Segíteni azonban már senkin sem tudtak, az áldozatok még a levegőben életüket vesztették.

— Nem sokkal korábban érkeztünk haza a tanévzáró ünnepségről, s édesanyám megkért, hogy hajtsam ki a libákat legelni — mesélte az emlékeket lassan felidézve 2008-as tudósításunk szerint Köblös Mihály. — Amint tereltem a jószágokat, furcsa, feltűnően erős repülőzúgásra figyeltem fel. Székkutas irányából egy égő gép alacsonyan, harminc-harmincöt fokos szögben érkezett, amikor a répaföld fölé ért, levált az egyik szárnya, és lassan, amolyan tollpehelyként hullott alá. Néhány másodperc múlva a gép a levegőben felrobbant, orrával előre, füstölve a földbe csapódott, majd hatalmas csend borult a környékre. Amíg élek nem felejtem el…

Münchenből indult a gép, Konstanca volt az úticél

A repülőgép, fedélzetén 29 nyugatnémet turistával reggel indult Münchenből, hogy leszállás nélkül repüljön Konstancáig. Verőfényes vasárnap volt, kiváló repülési idővel. A járat nem sokkal tíz óra előtt lépett a magyar légtérbe. A gép 45 éves kapitánya, Sanueluscu Gheorge Budapest térségében kisebb műszaki hibát észlelt, de nem kért leszállási engedélyt. Bugacnál a 29 esztendős másodpilóta, Marin Vasile engedélyt kért és kapott a 3050 méterre való süllyedésre, majd elköszönt a magyar légiirányítóktól. Ez volt az utolsó kapcsolat a géppel a 125,50 MHz frekvencián, miközben átvette a repülő irányítását a román fél, nyugtázva a gép hívását. Nyomban ezután a személyzet műszaki problémát jelzett, az aradi repülőtértől érdeklődött, hogy van-e olajuk, segítséget kért, ugyanis, mint közölték, csökkent a gép olajnyomása.

Két-három perc múlva jelezték Aradnak, hogy a repülő egyik motorja leállt, újabb egy perc múlva már S. O. S. vészjelzéseket adtak le, majd minden kapcsolat megszakadt.

A merénylet is szóba került, ám hiba okozta a robbanást

A tragédiát követően viszonylag rövid idő alatt Szegedről és Békéscsabáról nagy erőkkel megérkeztek a mentők és tűzoltók, a honvédség pillanatok alatt, szinte hermetikusan lezárta a területet, tíz méterenként álltak a katonák, a helyiek szerint a környéket ellepték a nemzetbiztonságiak, akik árgus szemekkel figyelték a lassító autókat, motorkerékpárokat, igencsak nyitott szemekkel és fülekkel jártak-keltek a faluban.

Bár az első feltevések között a merénylet is szóba került, a szakértői vizsgálat megállapította: a légikatasztrófát okozó tüzet, majd a robbanást az üzemanyagrendszer meghibásodása okozta.

Nem volt szabad beszélni a történtekről

— A faluban sokáig téma volt a baleset, mivel nem volt szabad beszélni a történtekről, így csak szűk körben került szóba — mondta egy helybéli a Békés Megyei Hírlapnak. — Az emberi maradványokat papírzsákokba gyűjtötték, majd koporsókba tették. A nagyobb roncsdarabokat géppel ástam, majd húzattam ki, a motor és a gép orra legalább három méter mélyen fúródott a földbe. A harmadik-negyedik napon is leltünk még emberi maradványokat. Ezeket — és egyéb dolgokat — egy mély gödörbe tettük, petróleummal lelocsoltuk és elégettük... Még ma is rejthet titkokat a föld.

Az OrosCafé videója az esetről