Balogh Ottó: A földön élve mindannyian zarándokok vagyunk

Balogh Ottó káplánnal a húsvét apropóján beszélgettünk. A Békéscsabai Páduai Szent Antal Társszékesegyház káplánja elmondta, hogy ez a kereszténység legfontosabb ünnepe, mert Jézus feltámadása az örök élet reményét és a jó végső győzelmét hirdeti. Arról is beszélt, hogy a nem hívők számára is fontos üzenetet hordoz.

– Miért mondhatjuk azt, hogy a húsvét a legfontosabb keresztény ünnep?

– Húsvétkor a keresztény közösségek Jézus Krisztus, a megtestesült és emberré lett Isten kínszenvedésére, halálára és - főként - feltámadására emlékeznek. A Jézus Krisztusban, mint megváltó Istenben hívők számára ez az ünnep az örök élet hitének, reményének és bizonyosságának az emléknapja, amely magában foglalja az életnek a halál, a jónak a gonosz, a fénynek a sötétség, az Istennek a Sátán fölötti győzelmét is. A katolikus egyház 2025-ben rendes jubileumi szentévet ünnepel, amit Ferenc pápa 2024. december 24-én, Szentestén nyitott meg. A szentév mottója: „A remény zarándokai” lett. Hitünk szerint a földön élve mindannyian zarándokok vagyunk, akik az élet zarándokútját járják az örök élet felé, a Mennyországba tartva. A Szentév mottója a végső reményre, az örök életre utal, vagyis arra a keresztény bizonyosságra, hogy a földi életet követően igenis van folytatás.

– Önnek milyen ifjúkori emlékei vannak húsvétról?

– Szegeden voltam papnövendék, ott tanultam a teológiát. Kispapként a Szent Három Napban és húsvétkor a szegedi székesegyházban asszisztáltunk a püspöki szentmiséken. Az ezeken a liturgiákon való tevékeny részvétel során sokkal mélyebben megéli az ember, hogy mi is történt 2000 évvel ezelőtt Jézussal, kezdve a Júdás általi elárulásával egészen a dicsőséges feltámadásáig. Ezt mind a napig átélem, csak már a liturgiát vezetve, felszentelt papként.

A húsvét misztériuma, hogy Krisztus legyőzte a bűnt és a halált

– A húsvétünneplés egyéb formáiról mit gondol? Azok, akik nem hisznek, hogyan éljék meg ezeket a napokat?

– Bár a gonosz látszatra uralma alá hajt bizonyos földrészeket, korszakokat, emberek közösségeit, Krisztus feltámadása azt üzeni, hogy a gonosz végérvényesen, visszavonhatatlanul nem győzedelmeskedhet, uralkodhat. Krisztus a feltámadásában legyőzte a bűnt és a halált. Ez húsvét misztériuma azok számára is, akik nem hívők. Másodszor, Krisztus feltámadása a nem hívő ember számára is az értelemmel telt földi életre vágyakozást foglalja magában. Ha az ember azt akarja, hogy minden küzdelmének, erőfeszítésének meglegyen a gyümölcse, akkor harcolni kell a jóért, az élet oldalára érdemes állni. Harmadszor, Jézus Krisztus feltámadása azt hirdeti, hogy létezésünk perspektívája nem a földi élet, hanem az örök élet. A nem hívő ember is az örök életre vágyakozik.

– Hogyan zajlik le idén a Nagyhét a Békéscsabai Páduai Szent Antal Társszékesegyházban? Milyen ünnepi alkalmaik lesznek?

– Április 17-én, Nagycsütörtökön este hattól szentmisét mutatunk be az utolsó vacsora emlékére. Azt követően nyolcig virrasztásra várjuk a testvéreket a szentségi Jézus elé. Nagypénteken 14 órától a Szarvasi úti katolikus temetőben keresztúti ájtatosságot járunk. A belvárosi katolikus templomban a keresztút 17 órakor kezdődik, azt követően hattól az Úr szenvedésének ünneplése lesz. A nagypénteki virrasztás szintén este nyolcig tart majd. Nagyszombaton a feltámadási szertartás 19 órakor fog kezdődni, amelyet a feltámadási körmenet követ. Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn templomunkban vasárnapi miserendet tartunk, így reggel 7 órakor, délelőtt 10 órakor és este 6 órakor lesznek szentmisék.