Átadták a Szent Gellért Tornacsarnokot Gyulán: képeken is mutatjuk az ünnepélyes pillanatokat

Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke a Szent Gellért Tornacsarnok avatóján elmondta, sokan azt hiszik, hogy az egyház, a kereszténység, a vallás csak az emberek lelkével foglalkozik.

– Pedig tudjuk, hogy az ember összetett lény, vannak látható, fizikai, testi, és vannak szellemi, lelki, láthatatlan megnyilvánulásai. A hívő ember tudja, hogy fontos nem csak a lelki, hanem a szellemi, fizikai, testi egészség is – fogalmazott. – Ezért épült a gyulai csarnok is. Az egyház, a keresztény közösség nem csak templomot, hanem iskolát is épít, építi a kultúrát, a sportot, a tudományt, és felelősnek érzi magát az egész ember egészségéért.

Mint mondta, a tornacsarnok széles körű összefogás eredményeként közel egymilliárd forintból épült meg.

A Szent Gellért Tornacsarnok része a gyulai oktatási intézmények fejlesztésének 

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy Gyula város oktatásában az önkormányzattal, az egyházakkal, a nemzetiségekkel közösen számos, az oktatást érintő fejlesztést valósítottak meg az elmúlt időszakban. 

• Megújult a német és a román nemzetiségi óvoda,
•  a román iskola, 
• új református óvoda létesült, 
• illetve a református iskola számára is tornaterem épült – sorolta a teljesség igénye nélkül. 
• Hangsúlyozta, Magyarország kormánya minden olyan törekvést támogat és segít, amely a nevelést szolgálja és a közösségeket erősíti. A tornacsarnok pedig szintén ennek érdekében épült meg.

Szent Gellért jelentőségéről szólt a képviselő

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok egyeztetés és nagyon sok munka előzte meg a tornacsarnok megépülését. Szólt annak jelentőségéről, hogy az épületet Szent Gellértről nevezték el. Dr. Kovács József beszédében felidézte a szent életének és munkásságának jelentőségét.

– Szent Gellért útja elvezetett Szent István királyunkhoz, aki legféltettebb kincse, a fia nevelést rábízta – fogalmazott. Kitért arra, hogy hazánkban Szent Gellért vezette be a Mária-kultuszt. – Ha ez nem történik meg, nem biztos, hogy ma itt lehetnénk – emelte ki. – Nagyon fontos momentum volt ez a magyar nép életében.

Fontos együttműködés alakult ki

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszöntőjében kiemelte, a nemes cél érdekében együttműködtek a Szeged-Csanádi Egyházmegyével, a gyulai plébániával és Magyarország kormányával. 

– Amikor annak idején az egyház visszakapta jogos tulajdonát, az iskola épületét, akkor voltak, akik kevésbé jóindulatúan gondoskodtak arról, hogy gúzsba kössék az iskola fejlesztési tervét – tette hozzá. – Így amikor az iskola és a fenntartó képessé vált, hogy megfogalmazza egy új tornaterem építésének koncepcióját, akkor azzal kellett szembesülniük, hogy nincs terület, ahol ez megvalósítható.
Ezért kereste meg a fenntartót az önkormányzat képviseletében a polgármester, hogy a zsidó udvarnak nevezett épületet, ahol akkor önkormányzati lakások voltak, méltányos áron eladják annak érdekében, hogy felépülhessen a tornacsarnok. Annyit kértek csak, hogy a beruházás során őrizzék meg a város épített örökségből az a darabot, amely ’oly fontos és különleges a közösség számára.

– Az államszocializmus rombolása, a tájsebek ellenére még ma is az Alpár Ignác tervezte katolikus gimnázium gyönyörű homlokzata uralja a gyulai Kossuth tér látványát. A tornacsarnok helye is történelmi épület helyszíne volt, és szerették volna ha azt megőrzik, mint közösségi emléket – tette hozzá.

A beruházás helyén egykor az úgynevezett zsidó udvar állt, amelyet 1944-ben zsidó gettónak neveztek ki, később önkormányzati lakások voltak benne.

Számos sportág gyakorlására alkalmas

Lipcsei Imre, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság főigazgatója elmondta, a tornacsarnok a labdajátékoktól a terematlétikán át a tornáig szinte valamennyi sportfajta gyakorlására alkalmas.

927 millió forintból valósult meg a beruházás

A beruházás Magyarország Kormánya, illetve a Miniszterelnökség kezelő szerveként eljáró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, „Egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása” célelőirányzatból valósult meg. A beruházás teljes költsége 927 millió 354 ezer forintból valósult meg.