Minden reggel vele ébredt, majd lehúzta a WC-n – azt hitte, egy életre megszabadult tőle

Szerencsére ma már egyre többet beszélünk róla, hogy a szennyvízhálózatba nem engedhetünk bele bármit. Vannak, akik ezt mégis figyelmen kívül hagyják. Felelőtlen magatartásuk pedig nemcsak a csatornahálózatban, de az élővilágban is jelentős károkat eredményezhet – tudtuk meg Diós Zsolttól. Az Alföldvíz Zrt. kommunikációs főmunkatársa kiemelte, a Békés vármegyei háztartások megtisztított szennyvize a településekhez közeli élővizekbe kerül. Ezért sem mindegy, hogy mit juttatunk a csatornába.

Szennyvízhálózat: megdöbbentő mi minden kerül bele

– A legtöbb ember hajlamos azt gondolni, hogy ami eltűnt a konyhai, a fürdőszobai vagy a WC lefolyójában, amit levitt a víz, attól egyszer s mindenkorra megszabadult. Feltételezzük, hogy a csatorna elszállítja, a szennyvíztisztító pedig ártalmatlanítja. Ez sajnos nem egészen így van! – fogalmazott. – A csatornarendszer és a tisztítási technológia csak bizonyos határokon belül képes zavartalanul működni. A szennyvízhálózat rendeltetésszerű használata során a szennyvíz a rendszeren keresztül eljut a szennyvíztisztító telepekre, ahol számos folyamaton kell áthaladnia ahhoz, hogy tisztított vízként a természetbe kerülhessen. Ezért rendkívül fontos odafigyelni arra, hogy mit engedünk le a lefolyón keresztül a csatornarendszerbe.

A teljesség igénye nélkül az elmúlt időszakban találtak a szennyvízhálózatban műfogsort, aranyékszert, klasszikus kotyogós kávéfőzőt, plüssöket, fájdalomcsillapítót, evőeszközöket, szemüveget, mobiltelefont, körömtisztítót, kisautókat, pénzt – s még hosszan lehetne sorolni. Néhány évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy még állattetemek is bekerültek a szennyvízbe.

Gondot okoznak az oda nem illő tárgyak

Diós Zsolt kitért arra, hogy a szennyvízhálózat üzemeltetése során a legnagyobb gondot az oda nem illő tárgyak, anyagok jelentik, melyek súlyos károkat okozhatnak. 

– Társaságunk napi szinten találkozik olyan meghibásodásokkal a hálózaton, melyek a rendszerbe kerülő nem lebomló anyagok miatt keletkeznek – tette hozzá.

• Leggyakrabban a hagyományos nedves törlőkendők és a fültisztító pálcikák okoznak problémát, ezért ezeket kifejezetten tilos a hálózatba dobni. 
• Ezen kívül jelentős gond a csatornába kerülő ételmaradék és a használt étolaj is. 
• A zsírok és az olajok reakcióba lépnek a szennyvíz más összetevőivel, és kemény, szappanszerű lerakódást, dugulást okoznak. A szennyvíztelepeken pedig károsíthatják a mikroorganizmusokat, ezáltal gátolják a tisztítási folyamatokat. 
• Az egészségügyi betét, pelenka, gyógyszer és növényvédőszer, tűzveszélyes anyag, benzin, hígító, festék vagy más egyéb, oda nem illő anyag sem juttatható a szennyvízhálózatba.

A belvíznek és talajvíznek sincs ott helye

Mint elmondta, hidraulikai, mennyiségi túlterhelést okozhat, ezért nem kerülhet a csatornába csapadékvíz, belvíz és talajvíz sem. A szennyvízcsatorna-hálózat csak a szennyvizet képes elvezetni. A szabálytalan esővíz- és talajvíz-bebocsátások miatt túlterheljük a szennyvíztisztító telepeket, és gyakran a csatornahálózat kiöntését, a lakóingatlanok elöntését okozhatjuk. Ezek mind fennakadást idézhetnek elő a csatorna üzemeltetésében, emellett plusz tisztítási, javítási munkát is adnak szakembereink számára. Az ilyen hibák elhárítása jelentős többletköltséggel jár a társaság számára, pedig egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének az ilyen esetek.

A dugulás a háztartásokban is gondot okoz

Fontos megjegyezni, hogy egy nagyobb dugulás a háztartásokban is problémát jelenhet. Elsőként a víz lefolyása akadozhat , a későbbiekben vissza is áramolhat a szennyvíz, ami mind egészségügyi, mind anyagi problémát okozhat otthonainkban.

– Összefoglalva: néhány ember hanyagsága, felelőtlen magatartása miatt az egész szolgáltatás ellehetetlenülhet. Hosszú távon pedig saját természeti környezetünkben is komoly, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek – hangsúlyozta az Alföldvíz Zrt. kommunikációs főmunkatársa.