A szerelemnél semmi nem jobb ezen a világon, csak a lángos

A lángos egy ideje már hungarikum is. Miként a csabai és a gyulai kolbász. A csabai kolbász pedig ott van a békéscsabai piacon a lángosozók közvetlen közelében. Az Ági Lánginál kezdtünk, ezt találták ugyanis olvasóink a Beol Facebook-oldalán a hozzászólások alapján a legjobbnak Csabán. Az előtte lévő sor bennünket is meggyőzött erről.

Bori lángossal és egy vastagkolbásszal a kezében fogadott

Juhászné Varga Borbála, aki kistermelőként árul kolbászt a piacon, lángossal és egy vastagkolbásszal a kezében fogadott.

– A férjemmel, Gyurival együtt a kolbász és az egyéb disznótoros finomságok mellett a lángos a kedvencünk – hangsúlyozta Bori. – Jól rálátunk a helyünkről a lángos büfékre, így megerősíthetjük, hogy aki a piacra jön, az valószínűleg nem hagyja ki a lángost.

Drienyovszki György otthon turbózza fel a finomságot

Vannak, akik a helyszínen fogyasztják el a lángost, mások hazaviszik. Így tett Drienyovszki György, a békéscsabai Kandó Kálmán Vasútmodellező Klub vezetője is a Haraplak Büfénél. Amikor a forró lángossal hazaér, még éppen jó meleg, és jóízűen fogyasztja a család. Nem kér rá a piacon sajtot és tejfölt, otthon teszik rá ezeket, ki hogy szereti.

Duna Xénia eladó elmondta, a legtöbben valóban a sima, fokhagymás lángost veszik, de egyre népszerűbbek a töltöttek is. A legtöbb helyen valamilyen specialitás is van. A Haraplaknál ilyen a töltött bakonyi, a szósz Erős Pistával, tejföllel és fokhagymával készül.

Helyben fogyasztják, mert ennek különleges hangulata van

A Boszi Lángos Büfénél a gerendási Miklya Györgynével, Bartolák Tiborral és Kovács Lászlóval beszélgettünk. Itt olvastuk azt is:  „A szerelemnél semmi nem jobb ezen a világon, csak a lángos. (Az egyik vendég mondta erre, hogy a kettő együtt fogyasztva a legtökéletesebb.)

Miklya Györgyné elmondta, nem is lehet kérdés, hogy ha Csabán járnak, kijönnek a piacra lángosozni. Helyben fogyasztják, mert ennek különleges hangulata van.

A lángos Csabán még nem tartozik a luxusételek közé

Egyvalaki viszont nagyon hiányzik a piaci lángossütők közül, mégpedig Zelman Elemér, aki 1982 óta sütötte a lángost a piacon, de egy ideje nyugdíjasként visszavonult.

Ahogy korábban elmesélte, az az év vízválasztó volt a finomság hazai történetében, mert akkor ment fel a lángos ára 1,70-ről 3,10-re. Most „kicsit” drágább, de Csabán még nem tartozik a luxusételek közé, jóval elmarad a 2500-3000 ezer forintos ártól, amilyenről a Balaton partjáról a szezonban beszámoltak.

Lehet, hogy ez csak egyedi példa a Balatonnál is, de az biztos, hogy Csabán olcsóbb lángosozni, mint a magyar tenger partján.

Az első lángos 1958-ban készült a keze által

Zelman Elemér elmondta, 1958-ban végzett szakácsként, és a Kner Nyomda alatti Tükör étteremben, a mostani Kornéliában sütötte 1972-ben az első lángosát. Ő volt az, aki bevezette – legalábbis a piacon –, hogy zúzott, darált fokhagymát tegyenek ki a pultokra a só mellé.

Már a nyitás utáni első napon kint jártak nála a Népi Ellenőrzési Bizottságtól, hogy megmérjék a lángosok súlyát. Előfordult, hogy azt is vizsgálták, elég lisztet rak-e a tésztába, elegendő mennyiségű olajban sül-e a finomság.

Mi csak jót mondhatunk mindegyik csabai, piaci lángosról. Persze, ezeken kívül is vannak remek lángos büfék a város számos pontján.

A piaciknak annyi előnyük azért biztosan van, hogy pár lépésre tőlük füstölt vékony- és vastagkolbász is kapható. Mert azért nem lehet egész nap csak lángost enni.