Elpusztította a tűz az ikonikus csabai épületet, most új esélyt kaphat az István malom

– Gyerekkorom óta látom az egykor szebb napokat megélt István malom épületének folyamatos pusztulását, a gazdag és hosszú múlt ellenére. Egy 2019-ben bekövetkezett tűzeset eredményeként látható a mai városszövet közepén az a sebhely, ami egykor Békéscsaba legjelentősebb ipari területeként volt ismert. A malom négy homlokzati falán kívül minden a tűz martalékává vált – írta az Építészfórumon megjelent cikkében a helyi kötődésű Csupász Szabolcs. 

A város egyik legszebb épületévé vált 

A gőzmalom az 1850-es években épült, és azt az 1870-es években vásárolta meg Rosenthal Márton, aki jelentős fejlesztéseket, bővítéseket hajtott végre. A 19. század végén immár csaknem 10 ezer tonna lisztet értékesítettek, a történelmi Magyarország második legnagyobb malma volt a pécskai után. A város egyik legszebb épületévé vált – ismertették a BékésWiki Békés megyei online helyismereti enciklopédia írásában, ahol a további történetéről is írtak.

• 1915-ben kigyulladt az épület, lisztporrobbanás miatt, a majdnem két hétig tartó tűzvészben komoly károk keletkeztek. Az újjáépítés hamar elkezdődött, 1916-ban újraindították a termelést is.
• A malmot és a vasútállomást összekötő iparvágány 1920-ban készült el.
• A második világháború után államosították, ekkor vette fel az István malom nevet.
• A termelést 2005-ben, tehát kereken 20 éve állították le.

2019-ben óriási tűzvész pusztított 

2019. május 21-én kigyulladt az István malom, a tűzesetet 17 óra után észlelték, a lángok továbbterjedését 20.45 óra körül sikerült megállítani. A tragédia után statikai vizsgálatokat folytattak, és hamar megkezdődött az épület megerősítése; hálós acélszerkezetet, acélgerendákat kezdtek beépíteni, hogy megtámasszák a 26 méteres falakat. Egy pár héttel későbbi viharban a kiégett István malom tovább rongálódott – írták a BékésWiki honlapján.

Új esélyt kaphat az István malom

Csupász Szabolcs az Építészfórumon megjelent cikkében kiemelte, hogy az István malom olyan érték, amely méltó arra, hogy továbbörökítsék a következő generációk számára. Az épületet körülveszi a Munkácsy Negyed, és amíg a város terei, kulturális intézményei megújultak, addig a malom és területe egyre romló állapotban van. Markáns a kontraszt az egykor szebb napokat megélt István malom és a körülötte újjáéledő városi környezet között.

A Munkácsy Negyed élő, lüktető részévé válhatna

Mint írta, a malomtest fennmaradt négy homlokzati fala, rajta az összes sebbel, vizuális elemként öleli körül azt az űrt, amit a tűz okozott. Az épületet méltó módon csatolná be a Munkácsy Negyedbe. A cél az, hogy a helyi örökséget megőrizve a Munkácsy Negyed élő, lüktető részévé tegyék, és az István malom folyamatos lehetőséget biztosítson a helyi és a városba érkező művészek számára alkotó- és kiállítótérként. 

Ilyen feladatot talált az István malom számára

A tervei szerint az István malom megmaradt homlokzati falát egy utólagos vázszerkezettel erősítenék meg, ami egyfajta protézisként viselkedik, de ennek a vázszerkezetnek további feladata is lenne, taposórácsból útvonalakat alakítanának ki rajta. A kiüresedett malomtestben kapna helyet a rendezvénytér, azaz egy épületet költöztetnének a malom épületébe. A rendezvénytér tetején egy zöldfelület születne. 

A malom L alakú nyúlványában műtermek kapnának helyet. Minden szinten egy-egy műtermet alakítanának ki, saját hálóval és vizesblokkal. A szándéka szerint az István malom környezete is megújulhatna. A szinte teljesen lebetonozott terület helyén egy zöldfelületet alakítanának ki, átmenetet biztosítva az urbánus környezet és a szomszédban lévő Széchenyi liget között.