TV-pizsamát, jégernadrágot és kabaréharisnyát is gyártó fellegvárra emlékeztek

A Béköt a békéscsabai ipartörténet meghatározó, nagyon fontos szelete volt – emelte ki a Béköt régi helyénél, a mostani Rokka Rendezvényközpontnál Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.

Egykoron itt kiváló textilipari gyár működött

– A legtöbb ember jól megvan az emlékeivel, raktározza ezeket, aztán kevesebbet-többet előhoz belőlük – hangsúlyozta a polgármester. – Nemcsak a privát emlékeinket húzzuk elő a múltból, hanem olyanokat is, melyek például Békéscsaba könnyűiparában meghatározók voltak. Ezen a helyszínek előtörnek az emlékek, hogy egykoron itt kiváló textilipari gyár működött.

Szarvas Péter kitért arra, a Béköt kétkezi munkásai nemcsak a saját és családjuk életét könnyítették meg, hanem Békéscsaba gazdaságát is segítették. Megalapozták a későbbi sikereket, ha már nem is a könnyűiparban.

Kabátok, mellények, sálak kerültek ki az üzem falai közül

Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke felidézte a gyár történetét 1920 és 2012 között. A trianoni békediktátum aláírását követő 19. napon alakult meg a Rokka Kötőszövő Rt., itt, ezen a helyen.

A Rokkában tömegárut gyártottak: kabátok, mellények, sálak kerültek ki az üzem falai közül.

A gazdasági válság hatása, sajnos, a csabai ipart is érintette, de utána talpra tudott állni és működni tudott tovább. 1939/40-ben még bővítésre is futotta, sőt napköziotthont és kultúrtermet is kaptak az itt dolgozók.

Az üzem 1948-ban nem kerülhette el sorsát, államosították

A következő háború azonban mindent megváltoztatott: október 6-án bevonultak a szovjetek (bár a háború véget ért, de a megpróbáltatások folytatódtak). A front elvonult, de a németek novemberben még bombázták a várost, mely alatt a Rokka is találatot kapott. A helyreállítási és mentési munkálatokat a több napos eső is nehezítette.

1948-ban az üzem nem kerülhette el sorsát – megtörtént a kommunista rendszer által kierőszakolt államosítás, a tulajdonosok  elveszítették életük munkáját. Egy év múlva – 1949-ben – összevonták a Békéscsabán található textilüzemek egy jelentős részét, és megalakították a Békéscsabai Kötöttárugyárat, létrejött a Béköt.

A Béköt város volt a városban

– A gyár kiváló példa arra, hogy egy nagyüzem nemcsak gépek, tervek és termékek összessége. Egy működő nagyüzemben ott vannak a gépeket és terveket mozgató és működtető emberek is. A Béköt ilyen volt – mondta Ugrai Gábor. – Város volt a városban. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt is működött.

Az elnök számos érdekességet is kiemelt. 1967-ben a kabaréharisnya gyártása kezdődött itt, addig csak a revük tündérei húzhatták a lábukra, de attól kezdve mindenki megvehette. 1970-ben jelentkeztek például a piacon a TV-pizsamával, jégernadrággal. 1971-ben BNV-díjas lett a rugalmas csecsemőtipegő. Az 1980-as évek végén azonban minden megváltozott. Az addigi, megszokott gazdasági kapcsolatok szétszakadtak, újakat kellet keresni. 1994-ben magántulajdonba került az üzem.

A legtovább tudott talpon maradni a rendszerváltás után

A kilencvenes évek elején még arról olvashattunk, hogy 4 millió dolláros tőkeemelést hajtottak végre, és a termékek 80 százaléka a nyugati piacon talált gazdára.

A sok nehézség ellenére a Békéscsabai Kötöttárugyár volt az a magyarországi nagyüzem, amelyik a legtovább talpon tudott maradni a rendszerváltás után.

Sajnos, a tervek tervek maradtak. 2000-ben felszámolták a gyárat, majd 2012-ben lebontották az épületet.

Prisztavok Pálné is felidézte az emlékeket

Az emléktábla állításában főszerepet játszó Prisztavok Pálné is felidézte az emlékeket, majd a Béköt volt vezetői közül Mészáros Sándor és Nagy Balázs leplezte le az emléktáblát.

Ez olvasható rajta: „Ezen és a környező területen állt 1920 és 2012 között Békéscsaba nemzetközileg elismert textilüzeme, mely több ezer embernek adott munkát. Az emléktáblát az üzem volt dolgozói állították.”