Óraátállítás: jön az utolsó kör vagy még mindig pörög?

Az óraátállítás ötlete 1916-ban, az Egyesült Államokban született, amikor az energiatakarékosság volt a cél. Magyarországon először a 20. század közepén vezették be, majd 1980 óta folyamatosan alkalmazzák.

Nyakunkon a tavaszi óraállítás

Idén a nyári időszámítás március 30-án kezdődik, vasárnap hajnalban, amikor is 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, így egy órával kevesebbet alhatunk. A nyári időszámítás egyik előnye, hogy több nappali fényt biztosít, így kevesebb mesterséges világításra van szükség. Azonban az évek során egyre több kutatás bizonyítja, hogy az óraátállítás nem épp jótékony hatással van ránk, például alvászavarokat és stresszt okozhat. 

Vajon ez lesz az utolsó?

Az Európai Bizottság 2018-ban kikérte az emberek véleményét az óraátállítás eltörléséről, és a válaszadók több mint 80%-a támogatta. Néhány évvel ezelőtt azt javasolták, hogy 2021-ben szűnjön meg. Azonban a tagállamok különböző álláspontjai és a lehetséges hatások miatt még nem született végleges döntés. 

A jövőben valószínű, hogy az Európai Unió döntése meghatározza, hogy végleg eltörlik-e az óraátállítást, de egyelőre még nem tudni, mikor lesz végleg elérhető az egységes időszámítás. Addig is, március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat.

Mi a helyzet az óraátállítással más országokban?

• Izland nem alkalmaz óraátállítást, egész évben a GMT-időzónát használja.
• Oroszország 2014-ben visszatért az állandó téli időszámításhoz.
• Fehéroroszországban a nyári időszámítás az érvényes egész évben.
• Ukrajnában a parlament 2024-ben elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint áttérnek a téli időszámításra, de Zelenszkij elnök nem írta alá, így ott is marad egyelőre az óraátállítás.