2025.02.15. 11:06
Dolgos, szép életünk volt, ilyet kívánunk minden mai fiatalnak
Nehéz volt a közös életkezdet, de ez már a múlt, hiszen 68 év telt el azóta, hogy Anna és István kimondta a boldog igent. Az évtizedek elteltével és a tapasztalásokkal Annus néni és Pista bácsi, a dél-békési településen élő idős házaspár azt kívánja minden fiatalnak, legyenek ilyen kitartóak egy házasságban.
Ünnepelt a nagykamarási Sallai István és felesége. A házaspár férfi tagja a napokban betöltötte 95. életévét. Pista bácsit felköszöntötte Mohácsi Klaudia polgármester, a képviselő-testület, az önkormányzat nevében. Az ünnepelt életében immáron 68 éve jelen van támasza, párja, felesége, Bojtos Anna, vagyis Annus néni.
Fotó: BMH
A házasság hete alkalmából leültünk velük egy kicsit beszélgetni. Azon túl, hogy a házigazdát kifaggattuk élete alakulásáról, az eltelt 95 évről, a pár mesélt arról is, milyen a jó és hosszú házasság titka.
Házaspár: egy évig volt Annus néni gyűrűs menyasszony
Nagykamaráson született Sallai István 1930. február 6-án paraszti családban. Hatan voltak testvérek, Pista bácsi volt a sorban az 5. Gazdálkodott fiatalként a családjában, majd a téeszesítés után a helyi termelőszövetkezetben helyezkedett el, dolgozott a tanácsházán is. Párjával, a fiatal Annával egy báli alkalommal ismerkedtek meg, amikor a lányok még kísérőikkel, édesanyjukkal érkeztek. Ők alaposan szemrevételezték a kérőket. A tánc összehozta Istvánt és Annát – körvonalazódott előttünk egy ötvenes évekbeli szerelem, ahogy arról Annus néni mesélt.
– Nagyon fiatal voltam, 8 év korkülönbség volt közöttünk. A táncos alkalom előtt nem ismertem Sallai Istvánt, aki 4 utcányira lakott tőlünk, apám viszont tudta, milyen családból való. Elégedett volt a párválasztásommal. Egy évig voltam gyűrűs menyasszony, majd 1956. november 17-én megesküdtünk. Nagyon nehéz volt a kezdet, a közös életkezdés – emlékezett vissza a házaspár.
A titok: férj s feleség dolgos élete
Szerintük az volt a közös bennük már fiatalon is, hogy mindketten dolgosak voltak. A munkahelyükről hazatérve otthon folytatták a munkát, állatokat tartottak, művelték a kertet, nem volt megállásuk, így boldogultak szépen. Majd megszületett a házaspár fia, akire nagyon büszkék. Napjainkban középiskolai matematika-fizika szakos tanár. És az unokájuk is hamarosan ledoktorál, ő is párra lelt már.
– Szerények voltunk mindketten és kitartóak. A férjem nem ivott, nem dohányzott. Összecsiszolódtunk nagy-nagy türelemmel. Persze, a mi életünkben is voltak pillanatok, amikor mérgünkben odavághattuk volna: elválok! De mi mind ketten jó természetű emberek voltunk s vagyunk, szerényen élünk ma is. Ezt kívánjuk a mai fiataloknak is. Legyen ilyen szép, szeretetteljes életük!
