2025.02.11. 10:00
Mire utal, ha a gyermek nem néz a másik szemébe, ha lábujjhegyen jár?
Mit jelent az autizmus, mik lehetnek a tünetek, mik jellemzik az autizmussal élőket? Erről is szó volt azon a konferencián, amelyet hétfőn a békéscsabai Andrássy gimnáziumban szervezett a Nemzeti Pedagógus Kar Békés vármegye minden szegletéből, óvodákból, általános és középiskolákból érkező pedagógusoknak, szakembereknek. A rendezvényen szó volt autizmus spektrumzavarral küzdő, többségi intézményekben tanuló diákokról is.
A Nemzeti Pedagógus Kar Békés vármegyei szervezete tartott rendezvényt hétfőn az Andrássy gimnáziumban, a konferencia szólt többek között az autizmus spektrumzavarral küzdő, a többségi intézményekben tanuló diákokról, illetve az elveszett tehetségekről is.

Fotó: Bencsik Ádám
Szakmai fórumokat is szervez a Nemzeti Pedagógus Kar Békés vármegyei szervezete
Sódar Zita kettős minőségben köszöntötte a konferencia résztvevőit, egyrészt a Nemzeti Pedagógus Kar Békés vármegyei elnökeként, másrészt a házigazda intézmény, a békéscsabai Andrássy gimnázium főigazgató-helyetteseként. Elmondta, hogy a rendezvényre olyan témákat választottak az ajánlottak közül, amelyek a mindennapokban is jelen vannak, ilyen például a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás. A Nemzeti Pedagógus Kar fontos feladata az érdekképviselet mellett az is, hogy információkkal lássa el a pedagógusokat, emlékeztetett, korábban is voltak szakmai fórumok, például a pedagógusok teljesítményértékelésével kapcsolatban.
Autizmus spektrumzavar: mi a helyzet a többségi intézményekben
Sajben-Kenyeres Márta, az Esély Pedagógiai Központ gyógypedagógusa autizmussal élő fiatalokkal foglalkozik, a kisgyermekektől a fiatal felnőttekig. Egyre több a diagnosztizált, ami szerinte annak is betudható, hogy kifinomultabbak a módszerek. Mutatott egy statisztikát, miszerint közel tíz év alatt háromszorosára nőtt a többségi intézményekben az autizmussal élő, autizmus spektrumzavarral érintett fiatalok száma.
Az autizmus, az autizmus spektrumzavar az idegrendszeri fejlődés sajátos útja – hangsúlyozta. Valószínűleg, de nem biztos, hogy vannak olyan területek, amelyek minden autizmussal élőt kihívás elé állítanak, ilyen az, hogy
- nehezítettek a szociális kapcsolataik, a kommunikáció,
- rugalmatlan a gondolkodásuk, nehezen váltanak,
- valamiben nagyon jók, valamiben elmaradottak,
- érzékenyek valamire, fényekre, hangokra, illatokra,
- vannak ismétlődő mozdulataik.
Nincs egyetlen olyan tünet sem, amelynél biztosra lehet menni
A szakember kiemelte a spektrumfelfogással kapcsolatban, hogy hét különböző dimenziót kell figyelembe venni. Számítanak például az intellektuális képességek, az autizmus súlyossága; a család, a környezeti hatások; hogy milyen terápiát alkalmaznak – itt kitért arra, hogy óvatosnak kell lenni, vannak pénzlehúzások, az intézményrendszer viszont tényleg segít –; az életkor, hiszen nem mindegy, hogy az érintett 3, 13 vagy 23 éves; hogy milyen a személyisége; hogy milyen a beszéde és a beszédértése; hogy milyen betegségek, zavarok társulnak az autizmushoz.
– Nincs egyetlen olyan tünet sem, amire azt lehet mondani, hogy ha az van, akkor biztos, hogy autizmus áll a háttérben – húzta alá Sajben-Kenyeres Márta, kitérve arra, hogy semmit nem dönt el az, hogy a gyermek a másik szemébe néz-e, hogy lábujjhegyen jár-e. A diagnózis során nézik a szakemberek a születéstől kezdve a sarkalatos pontokat, valamint azt is, hogy a fiatalra az adott életszakaszban mik a jellemzők.
Valamiben nagyon jók lehetnek, valamiben segítségre van szükségük
A szakember kitért arra, hogy vannak szigetszerű képességeik, sok esetben jók lehetnek matematikában, a számok világában, zenében vagy rajzban. Ami iránt nagyon érdeklődnek, abban kitartóak, a figyelmük pedig kiemelkedő. Egy-egy tantárgyban is lehetnek kimagaslóak.
Beszélt arról, hogy az autizmus spektrumzavarral küzdők más szemszögből láthatnak bizonyos dolgokat, mint a mondhatni neurotipikusak, ez azonban nem hiányosság. Nem biztos, hogy képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, akár az óvoda-iskola átmenetnél, akár az alsóból a felsőbe induláskor, akár a középiskola kezdetén segítségre lehet szükségük. Mutatott több példát, hogy vannak olyan gyermekek, akiknek segítenek a folyamatábrák, hogy mi mi után következik.
Ezt tanácsolta a pedagógusoknak a gyógypedagógus
Nem szabad elítélni a zavarónak tűnő viselkedést – emelte ki Sajben-Kenyeres Márta. A gyógypedagógus szerint meg kell érteni őket, egy kicsit más szemszögből kell gondolkozniuk a velük foglalkozó pedagógusoknak. Rugalmasnak kell lenni velük szemben, például a tanulási környezetet és a tanítási módszereket is lehet az ő igényeikhez igazítani. Hozzátette, hogy erősíteni kell az önbizalmukat.