2025.01.15. 19:55
Falánk rágcsáló pusztítása okoz komoly fejtörést egy békési településen
Hód vette birtokába a Túr-ért – számolt be közösségi oldalán a minap a dévaványai polgármester. A településen már azt fontolgatják, hogyan tudnak fellépni a hód ellen. Két éve Tiszaalpáron a helyi vadászok kilőtték a védett állatokat és pörköltet főztek belőlük.
A dévaványai hódról Valánszki Miklós Róbert, a település polgármestere írt Facebook-oldalán. Mint fogalmazott, ez a szorgalmas rágcsáló akár 30-40 cm vastag fákat is képes kidönteni. Kiemelte, hogy a hódok nem válogatnak: mind a csemetéket, mind a nagy fákat megrágják. Megjegyezte, a vízpartok mentén 10-20 méteres körzetben szinte biztos a fadöntés. A polgármester hangsúlyozta, igyekeznek megtalálni a módját, hogyan lépjenek fel ellene, hiszen védett állatról van szó. A városvezető egyelőre azt javasolta, hogy elsősorban a megmaradt fák körül kell valamiféle védelmi vonalat létesíteniük. A Túr-ér egyébként Dévaványa „tava”. Régebben vályogvető gödör, majd szegénynegyed volt, aztán egy csapadékos nyár után oda vezették a belvizet, azóta tóként funkcionál.

Nemcsak Dévaványán kalandoznak a hódok
Más területeken is kidöntött, megrágott fák sora jelzi a hódok jelenlétét. Nemrégiben a romániai Nagyváradon, a Sebes-Körös partján okoztak gondot a rágcsálók. Az Erdon.hu beszámolója szerint a gátépítésről ismert állatok látszólag jól érzik magukat Váradon, jelenlétük azonban a part menti fáknak – többségében fűzfáknak – nem kedvez. A Körösök Vízügyi Igazgatóság közleményében kifejtette, az állomány növekedése Nagyváradon 20 part menti fa megrongálásához vezetett, és jelenlétük továbbra is veszélyt jelent a Decebal környéki sziget növényvilága számára.

A hódoknak alig van természetes ellenségük, így könnyen elszaporodhatnak
Bár a hódok védett állatok, és fontos szerepük van az ökoszisztémában, időnként azonban szükség lehet a számuk korlátozására. A 19. század végére szinte teljesen kipusztultak Magyarországról, ám most újra lehet hódot vadászni külön engedéllyel, de csak akkor, ha más védekezési módszerek nem bizonyulnak hatékonynak. Ez történt két évvel ezelőtt Tiszaalpáron is, ahol az önkormányzat a keletkezett károk miatt kérelmet nyújtott be a hódok gyérítésére. Az engedélyt a tiszaalpári önkormányzat megkapta, így tízzel tudták csökkenteni az Alpári Holt-Tisza hód állományát. A feladatot a helyi vadászegyesület kapta meg, melynek tagjai az egyik kilőtt hódból pörköltet készítettek. Az eset akkor az országos sajtóba is bekerült, az állatvédők komolyan felháborodtak.