Közlekedési kultúra

2025.01.19. 16:52

Balra tarts, jobbról előzz! – Innen indult a magyar KRESZ története

Ahogy bonyolultabbá vált a forgalom, úgy fejlődött a közlekedés szabályozása is. Ez jól tetten érhető a magyar KRESZ-történet alakulásában. A szabályzat célja alapvetően a biztonság növelése, ami azonban mindig mást és mást jelentett a történelem folyamán. Kis magyar közlekedési múltidéző cikkünkben.

Magyarországon 1890-ben született az első olyan jogszabály, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott – innen indult a magyar KRESZ-történet. Ez már kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet, azaz a bal oldali közlekedést. Megjelent az elsőbbségadás szabálya, mely szerint a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveket mindig el kellett engedni – írja közleményében az eduKRESZ

KRESZ-történet, közlekedés, szabályok
KRESZ-történet: közúti életkép Békéscsabáról, a Jókai utca a Szarvasi út felé nézve (1982).
Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Magyar KRESZ-történet: postások voltak az első tanulók

Az első automobil-vezetői tanfolyamot 1900-ban a Magyar Királyi Posta indította el. A biztonság kedvéért még a kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások közül válogatták ki a legelső vezetőjelölteket.  

Az ezt követő évben jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelet, amely szerint az automobilokat számmal kellett ellátni, és sötétedés után az autóknak is kötelező volt bekapcsolniuk a világítást. A sebességre is korlátozást vezettek be: az előírt legnagyobb sebesség 

  • széles utakon 15 km/óra, 
  • keskeny és nagy forgalmú úton 10 km/óra, 
  • lakott területen kívül pedig 30 km/óra 

volt. 

1910-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium már országos érvényű közlekedési szabályokat fogalmazott meg, amiben csupán 4 jelzőtábla szerepelt: 

  • a veszélyes útkereszteződésre, 
  • vasúti átjáróra, 
  • bukkanóra,  
  • és éles kanyarra hívták fel a figyelmet.  

Egy évvel megelőztük Nagy-Britanniát

Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat, azaz a KRESZ 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a közlekedésben akkor élen járó Nagy-Britanniát. Többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül már 20–40 km/órára emelkedett. 

Hamarabb átállt a vidék

Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre. Az átállás vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én, hajnali három órakor történt meg, de a kis forgalom miatt ez teljesen zökkenőmentesen zajlott. A fővárosban számos tábla és molinó is jelezte az átállást, emlékeztetve a sofőröket, közlekedőket arra, hogy ne tévesszék el az irányt. 

Az ország már átállt a jobb oldali közlekedésre, Budapest és körzete még nem – táblák is segítették a forgalmat.
Forrás: Fortepan / Négyesi Pál

Közlekedés az 1950-es évektől

A „második KRESZ” 1950-ben jelentősen kibővült, már 217 paragrafusban részletezte a közlekedési regulákat. Olyan, máig el nem évülő szabályokat fektettek le, mint

  • az elsőbbségi szabály,
  • a kanyarodási szándék kötelező jelzése, 
  • a féklámpa használata, 
  • és az ittas vezetés tiltása.

1953-ban jelent meg a „harmadik KRESZ”, amelyben a közlekedési táblák számát bővítették ki 59-re. Kilenc évvel később már érkezett is a „negyedik KRESZ”, ami már tartalmazta az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalmát, és előírta a vasút-közút kereszteződéseknél a fénysorompókat. 

Vasúti átjáró 1967-ben – ekkor már fénysorompók is erősítették a biztonságot.
Forrás: Fortepan / Péterffy István

Táblák mindenütt!

A közúti jelzőtáblák száma szintén 1962-ben majdnem megtriplázódott – 158 tábla jelentését kellett fejben tartaniuk a közlekedőknek. A kerékpárok kivilágítását is kötelezővé tették, továbbá 60 km/órára emelték a sebességhatárt lakott területen belül. Az első sebességmérő eszközök 1972-től jelentek meg Magyarországon.  

1976-ban átfogó reformon esett át a KRESZ, ezzel együtt általános sebességlimitet vezettek be, és megjelent lakott területen kívül a személyautókra az első korlátozás: 

  • autópályán maximum 120 km/óra, 
  • egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek.

Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.  

Sokáig nem volt kötelező a gyermekülés

A KRESZ 1993-as módosítása már tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, minden ülésen kötelezővé tette a biztonsági öv használatát, valamint szigorította a gyermekülések használatát, amit egyébként csak 2002. január 1-jétől tettek kötelezővé.  A technika fejlődésére azonban gyorsan reagálva újabb szabályok léptek érvénybe: 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni.  Az autópályára érvényes sebességlimitet 2001. május 1-jétől emelték 130 km/óra, ez máig nem változott.

Egy kortyot se!

2010-ben újabb változtatásokat eszközöltek, melyekkel a közlekedésbiztonság javítását és a balesetek számának csökkentését célozták. Ennek egyik legjelentősebb állomása a „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt, ami az ittas vezetés minden formáját tiltja – nincs sem tűréshatár, sem felső limit. Szintén ettől az évtől kötelező az autóvezetők számára a láthatósági mellény használata, amennyiben lakott területen kívül állnak meg. A járműből kiszállva már gyalogosnak minősülnek, a rájuk vonatkozó szabályok válnak érvényessé, így bár a mellény nem kötelező tartozék, mégis elengedhetetlen, hogy legalább egyet tartsunk az autókban.

A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában