Agráriumot érintő aktualitásokról számoltak be Biharugrán - galériával

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a kormányhivatal megkötötte azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hatékony végrehajtásához. A megállapodások többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) és különböző szakmai kamarákkal és felsőoktatási intézményekkel születtek, azzal a céllal, hogy a gazdák minél szélesebb körben és könnyebben férhessenek hozzá a támogatásokhoz.

AKG és ÖKO támogatásokkal növelhetik a gazdák a bevételeiket

Kozsuch Kornél, a NAK Békés vármegyei elnöke és a Békés Vármegyei Gazdakörök Szövetségének vezetője kiemelte, hogy a térségben sok gazda csatlakozott az AKG és ÖKO pályázatokhoz, amelyek segítségével nehezebb körülmények között is nagyobb anyagi támogatáshoz juthatnak. 2022 előtt úgy vélték, hogy a megtermelt mezőgazdasági bevételek elegendők a gazdaságok fenntartásához. Azonban a megváltozott klimatikus viszonyok, az aszály, valamint az ingadozó termésátlagok és gazdasági nehézségek hatására mára már sok gazdálkodó számára a támogatások jelentik a fő nyereséget. Ezért kulcsfontosságú, hogy a gazdák kihasználják ezeket a támogatási lehetőségeket. Ez különösen igaz a nehezebb adottságú területekre is, ahol az AKG vagy ÖKO programok alkalmazásával növelhetik a gazdák a bevételeiket. Remélik, hogy hatékony segítséget nyújtanak a fenntartható gazdálkodás biztosításában.

A pályázatokat november 25. és december 23. között lehet benyújtani

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese előadásában részletesen ismertette az idei kifizetések jelenlegi állását. Elmondta, hogy októberben már elindultak az előlegkifizetések, és a cél az, hogy november 30-ig összesen 271 milliárd forintot folyósítsanak különböző jogcímeken. Eddig körülbelül 123 ezer gazdálkodó részesült 188 milliárd forint támogatásban. Hangsúlyozta továbbá, hogy a jövőben szeretnék megteremteni a jogi feltételeit annak, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés igazságosabb legyen. Például, ha egy gazdálkodó teljesít egy támogatási feltételt, de adminisztrációs hiba miatt nem dokumentálja, ugyanakkor műholdas felvételekkel bizonyítható a teljesítés, akkor is lehetősége legyen megkapni a támogatást. A közelmúltban megjelent az AKG véglegesnek tekinthető pályázati kiírása. A pályázati felület november 25-én nyílik meg, az ökológiai gazdálkodás támogatásra vonatkozó pályázatokat december 23-ig lehet benyújtani.

Szigorodtak a szankciók a támogatásokkal kapcsolatban

Sztahura Erzsébet, a NAK Talajügyi kamarai tanácsosa részletes tájékoztatást adott az AKG és ÖKO pályázati lehetőségekről és feltételeiről. Hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások kiemelt figyelmet fordítanak 

• a biodiverzitás megőrzésére, 
• a vízkészletek védelmére és tárolására, 
• valamint a talaj szakszerű és fenntartható kezelésére. 

Egyre nagyobb a hangsúly a természeti erőforrások megőrzésére és hatékonyabb felhasználására. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a támogatásokkal kapcsolatos szankciók is szigorodtak, ezért a pályázók számára érdemes alaposan mérlegelni az előírásokat, mielőtt benyújtják kérelmüket.

A magyar gazdálkodók jelentős része már a nyugdíjkorhatár közelében jár

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára példákon keresztül mutatta be, milyen kihívások merülhetnek fel egy családi gazdaság generációváltása során. Rámutatott, hogy a problémák megoldása különösen időszerű, hiszen a magyar gazdálkodók jelentős része már a nyugdíjkorhatár közelébe ért. Előadásában kitért a leggyakoribb nehézségekre és azokra a stratégiákra, amelyekkel ezek a váltások gördülékenyebbé tehetők, biztosítva a gazdaságok fenntarthatóságát és folyamatos működését a következő generáció számára.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, MAGOSZ elnöke is kiemelte, hogy az Európai Unióban megkezdődött a vita arról, hogyan alakuljon a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028-tól. Az Európai Bizottság egy tervezetet adott ki a jövőbeni változásokról, azonban ez nem nyerte el mindenki tetszését. Ennek eredményeként aláírásgyűjtési kampány indult, hogy Brüsszelben a magyar gazdák véleménye is megjelenjen a tárgyalások során. A kampány célja, hogy a KAP módosításainak során figyelembe vegyék a magyar mezőgazdasági szereplők érdekeit. Ezért legalább 150 ezer aláírás szeretnének elérni.