A reznek ritka faj, Kardoskúton megpillantották

A madár november 14-én, a Fehértótól délnyugatra fekvő barackosi területen, a szürkemarha gulyával legeltetett gyepen jelent meg. Amikor mintegy 60-80 méterre megközelítették, a reznek felröppent, majd néhány száz méterrel odébb, egy lucernatáblában leszállt és ott táplálkozott. Később visszatért eredeti helyére, a legeltetett gyepre, ahol még másnap délelőtt is láttuk. Akkor is egyedül volt. Ivarát nem sikerült megállapítanunk, színezete alapján azonban kizárható, hogy öreg hím lett volna, valószínűleg tojó, vagy fiatal madár – számoltak be a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.

A reznek rokonságban van a túzokkal

A reznek rokonságban van a hazánkban is költő túzokkal, nem véletlenül nevezi a népnyelv reznektúzoknak, az angol nyelvben pedig kis túzokként ismerik. Testmérete azonban jóval kisebb, körülbelül akkora, mint egy fácán. Az Ibériai-félszigeten, Franciaország délnyugati részén, Szardínián, Észak-Afrika egyes területein és Ázsia sztyeppterületein él. A túzokhoz hasonlóan nagyon rejtőzködő állat, a legkisebb zavarás esetén is lefekszik. Tollazatának köszönhetően még a túzoknál is jobban beleolvad a környezetébe. A kakasoknak dürgési időszakban fekete nyaksávjuk van, de dürgési viselkedésük különbözik a túzokokétól.

A reznek ritka kóborlóként jelenik meg

A XX. század elején még kis számban hazánkban is fészkelt, utolsó költését 1973-ban Kardoskúton, a Fehértó térségében regisztrálták. Azóta csak rendkívül ritka kóborlóként jelenik meg, a mostani a kilencedik megfigyelés az országban. A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén legutóbb 2022-ben, Battonyán láttak rezneket. A faj európai állománya az élőhelyek beszűkülése miatt csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt 25 évben a spanyol, a portugál és a francia állomány a felére csökkent, ezért a faj felkerült az európai vörös listára.