Okok

2024.08.13. 18:18

Kiderült, mi okozhatta a szombati, Békésben is érezhető földrengést

Magyarországi idő szerint szombaton 22 óra 46 perckor 4,47 magnitúdójú földrengés keletkezett Romániában, Lugos városától 36 kilométerre. A földmozgást több határközeli településen is érezhették. Károk hazánkban nem keletkeztek. A földrengést Békés vármegyében, így Békéscsabán is lehetett érezni.

Papp Gábor

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium elemzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a földrengés hátterében.

földrengés, földtani szerkezet, Békéscsaba
A romániai földrengés miatt károk hazánkban nem keletkeztek Forrás: shutterstock

Tavaly év elejétől fordultak elő földrengések

Az érintett terület környezetében a tavalyi év elejétől kezdve előfordultak 5-ös magnitúdót is meghaladó rengések Zsilvásárhely és Arad közelében is. Az eddigi kiértékelések alapján a rengés körülbelül 5 kilométer mélységben keletkezett egy normálvetős szerkezet mentén, amelynek csapása NyÉNy-KDK irányú, dőlése pedig vagy ÉÉK vagy DDNy-i irányú és kb. 40-45 fokos meredekségű. A területen eddig ismert és földrengésekkel összefüggésbe hozható földtani szerkezetek közül leginkább a Lugoj-Zarand és a Dél-Erdélyi vetők jöhetnek szóba, mint amelyek a rengés kialakulásáért felelősek.

A kipattanás helye

A mostani rengés, a közelmúlt és a történeti rengések elhelyezkedése is inkább a NyÉNy-KDK irányú, Lugoj-Zarand vető szerepét sejtetik. A földrengések kipattanásának helye szintén közel esik a főbb szerkezeti egységeket elválasztó Maros-menti ofiolit-övhöz is, amely földtani természetéből fakadóan mobilabb szerkezeti zónának tekinthető.

Ez az övezet a nagyobb tektonikai egységeket elválasztó, feltehetően óceáni medence maradványaként értelmezhető. Az ilyen szerkezetek („ütközők”) lehetnek alkalmasak leginkább a nagyobb és ridegebb szerkezeti blokkok tektonikai mozgása során felhalmozódó feszültségek kioldására. Illetve az is figyelemre méltó, hogy a terület éppen a Pannon-medence és az Erdélyi-szigethegység átmeneti zónájában található, amelyet jelentősebb kéreg és litoszféra vastagság változás is jellemez.

A rengés fészekmechanizmusa

A rengés fészekmechanizmusa hasonló a Zsilvásárhely közelében kipattant földrengésekhez, amelyek szintén hasonlós irányú és normálvetős szerkezetek mentén pattantak ki, némi oldalelmozdulásos komponenssel. Elképzelhető, hogy a hétvégi 4-nél nagyobb magnitúdójú rengés is az ezeket és az Arad környéki rengéseket létrehozó tektonikai folyamatok sorába illeszkedhet.

Kedd reggel Horvárországban is mozgott a föld

Magyarországi településeken is érezhető, 4,4-es erősségű földrengés volt kedd reggel Horvátországban, a magyar–horvát határ közelében. Nagykanizsán és környékén a közösségi oldalak bejegyzései és az MTI tudósítója által tapasztaltak szerint több helyen megmozdultak, recsegtek vagy összekoccantak a bútorok, berendezési tárgyak, kilengtek a csillárok. 


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában