Az első világháború csabai áldozataira emlékeztek

A jelenlévőket a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke köszöntötte. Mészáros Zsuzsanna elmondta, hogy minden év augusztus másodikán emlékeznek meg az első világháborúban elesett csabaiakra a 101-es obeliszknél, amit annak idején a bajtársak állítottak fel. Kiemelte, hogy a helyi lakosság olyan fontosnak tartotta az emlékművet, hogy amikor 1950-ben ledöntötték az oszlopot, 1956-ban az volt az első cselekedete a csabaiaknak, hogy kiásták és restaurálva újraépítették, így ma is leróhatják tiszteletüket az első világháború hőseinek.

A 101-es ezredben szolgáló katonák eleinte csabai magánházaknál laktak

Az eseményen beszédet mondott dr. Ambrus Zoltán, nyugalmazott könyvtárigazgató. Mint fogalmazott, az első világháború nagyon sok problémát megoldatlanul hagyott, és újakat is teremtett, melyek a mai napig hatással vannak ránk. – Most egy olyan katonai alakulat hősi helytállása előtt tisztelgünk, amely Békéscsabához kötődik és amelynek az egész háború alatti vállalása példaadó, mondhatni jellemző a kor katonáira – jegyezte meg. Az egykori igazgató, aki a városvédő egyesület tagja is, felidézte, hogy amikor 1883-ban megalakult a 101-es ezred és Békéscsabát jelölték meg székhelyéül, a lakosság kíváncsian és némi gyanakvással fogadta érkezésüket. Hozzátette, hogy ugyanakkor érezni lehetett, hogy a polgárosodó város gazdagodott az alakulat érkezésével, hisz új igényeket és lehetőségeket biztosított. Kiemelte, hogy amíg a laktanya épülete el nem készült, addig magánházaknál laktak a katonák.

Négy évet töltöttek a fronton a Csabához köthető alakulatok

Dr. Ambrus Zoltán megemlítette, hogy 1914. július 26-án érkezett a mozgósítási parancs, melynek hatására minden ezredhez tartozó zászlóaljat Békéscsabára hoztak és itt készítették fel őket a frontharcokra. A városnak ekkor 12-14 ezer katonát kellett befogadnia, amitől a lakosság ugyan megriadt, de megértette a küldetést és a rájuk kiszabott kötelezettségeket betartották. A katonákat július 30-án a Fiume étteremben bankettel búcsúztatták, az első vonatok pedig augusztus másodikán futottak ki Békéscsabáról a frontra. A hadtestek többször utaztak a mai ukrajnai Galícia és Olaszország között, legfőképp Doberdónál és Isonzónál vetették be őket, ahol az alföldi fiataloknak a magas hegyek jelentette kihívásokkal is meg kellett küzdeniük. Összesen 52 hónapot, azaz mintegy 4 évet töltöttek a Csabához köthető alakulatok a fronton.

A katonák 10 százaléka elesett az első világháborúban

A könyvtárigazgató elmondta, Békéscsaba és környékéről nagyjából 11 ezren harcoltak az első világháborúban. Ebből 963 elesettről tudnak, ami az állomány 10 százaléka. – A 466 hadiözvegy, 318 hadirokkant, 158 hadiárva nem engedi feledtetni a 101-es hősök hazafihoz méltó helytállását. Mondhatni a háború szörnyű csapás volt sok mindenre, de a család volt a legnagyobb vesztes – fogalmazott. Dr. Ambrus Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a Békés Megyei Könyvtár egy interneten elérhető összeállítást hozott létre a 101-esek számára, mely a 101.bmk.hu oldalon tekinthető meg.