Végenincs Corvinka

2023.11.01. 17:50

Megrajzolta kötetében a csabai Corvin utcát Sarusi Mihály

Három tájon érzi otthon magát – mondta a békéscsabai születésű Sarusi Mihály, amikor bemutatták Végenincs Corvinka című kötetét, mondhatni utcarajzát a napokban a Lencsési Közösségi Ház kreatív műhelyében tartott irodalmi teaház keretében. A József Attila-díjas szerzővel Harangozó Imre néprajzkutató beszélgetett. Ahogy viccesen fogalmaztak: egy fodrász és egy traktorszerelő társalgott.

A Lencsési Közösségi Ház irodalmi teaházának első vendége volt az igazából Békéscsabán és a Lencsési lakótelepen is otthon lévő Sarusi Mihály

Fotó: Licska Balázs-archív

Kisiratosi kötődésű, Békéscsabán született és nőtt fel, de jelenleg a Balaton mellett, Veszprém környékén él. Ennek kapcsán fogalmazott úgy Sarusi Mihály, hogy három tájon érzi otthon magát, és Harangozó Imre néprajzkutató ehhez hozzátette: mindez egyébként kiderült az írásaiból is.

Édesapja 1940-ben, bár a magyar-román határ menti Kisiratosról, mégis mondhatni erdélyi menekültként került át testvéreivel együtt. Azt ígérték neki, hogy azonnal állampolgárságot kap, ha rögtön a frontra megy. Azonban nem akart senkire sem fegyvert fogni, ezért csak később kapta meg az állampolgárságot. Az 50-es években aztán édesapjával együtt ő is visszatért látogatóba Kisiratosra, és később egy hétre minden évben elmentek a faluba, ahol hatalmas szeretetet tapasztalt.

Elmondta, hogy a Corvin utca 7. szám alá született a testvéreivel együtt, és több évtizeden keresztül élt Békéscsabán. Aztán elkerült Veszprémbe, ahol – ahogy fogalmazott – elvett egy gimnazista lányt rögtön azt követően, hogy leérettségizett. Két gyermekük született, akik három unokával örvendeztették meg. Úgy véli, Veszprémben hamarabb befogadták, mint Békéscsabán mondhatni erdélyi menekültként.

Aztán Veszprémben megszorongatták, illetve elkezdett Kisiratosról is gyűjteni – a Kisiratosról megjelent falurajzok immár több ezer oldalt tesznek ki –, ezért visszatért Békéscsabára. Aztán, ahogy a gyerekek elkerültek, ismét költözött, visszatért Veszprém környékére, Balatonalmádiba.

Nem titkolta: az, hogy megszorongatták, lényegében annyit jelent, hogy megpróbálták beszervezni. Kutakodott is később a nemzetbiztonság könyvtárában, hogy miket írtak róla, és számára részben le is hullt a lepel, hogy kik jelenthettek róla. Erről a történetről írt is egy könyvet, és emlékszik, hogy amikor azt bemutatták Békéscsabán, többen azt gondolták, hogy most mindent kitereget – ez azonban nem így lett. Kiemelte: neki nem feladata ítélni, azt megteszi a bíró.

Harangozó Imre néprajzkutató arról beszélt az irodalmi teaház során, hogy Sarusi Mihály könyvei megidézik a csabai, egyszerre tót és magyar miliőt. A Végenincs Corvinka című kötetében mozaikszerűen – térben és időben egyaránt – kaptak helyet történetek.

A szerző elmondta, hogy ez az utcarajz egy sorozat második eleme, és immár készül a harmadik része. A Corvin utcában 38 szám volt, és annyi történetet írt, ahány porta, család volt. A tót-magyar együttélés jelenik meg a kötetben. Mint mondta, ő katolikus magyar gyerek volt, de természetesnek számított a 40-es, 50-es években, amikor felnőtt, hogy a barátai többsége, sőt az első lány, akibe szerelmes volt, evangélikus tót gyerek volt.

Sarusi Mihály hozzátette, hogy a 60-as években, húszas éveiben nekiindult felfedezni a magyar világot, ezt igyekszik megírni, eljutva a magyarság szent helyeire. Beszélgetőtársa pedig ismertette: eddig több mint félszáz kötete jelent meg, ezek között van tehát utcarajz a Corvin utcáról, falurajz Kisiratosról, tájrajz a Balaton környékéről. A József Attila-díjas szerző folyamatosan publikál országos, Békés vármegyei és Arad megyei folyóiratokban.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában