Szentendrére költözött BMZ Góliátja

– Góliát egy híján negyven téglából áll, mellkasán nyílpuska látható. A legidősebb fiam, Márkó segítségével teherautón vittem Szentendrére, előtte persze elemekre szedtük. A tárlat csütörtökön nyílt meg, a Térfoglalás volt a hívószó. Szabadtéri alkotásokat is vártak a szervezők, a Góliát megfelel ennek a kérésnek – sorolta BMZ, hozzátéve, míg korábbi téglaszobrait B30-as blokktéglából faragta, Góliáthoz mást keresett. Egy békéscsabai tüzépen nézegette, milyen anyagok lelhetők fel, mindenképpen növelni szerette volna a méretet, ehhez végül talált is egy osztrák téglát.

– A téglaalakjaim önstatikusak, ha nem lennének rögzítve, akkor is megállnának. Kezdetben nem csavaroztam semelyiket, így könnyebb volt szállítani is, Szolnokra, Gyöngyösre, Budapestre. A biztonság kedvéért már menetszárakkal összekapcsolom a darabokat. Először megnézem, hol tudom vágni az anyagot, aztán „legózok”. A téglák belül lukacsosak, éppen ez a belső flaszter izgat engem, illetve a flex nyoma. Amikor Góliátot összeraktam, kiderült, hogy a felső részét el sem érem, emelvényeket kellett készítenem. Több, mint két méter magas lett – sorolta a képzőművész, aki most éppen a Békeharcos nevű szobrát készíti.

– Ugyanebből a „brutálisan nagy” téglából lesz hasonló szerkezetű. A mellkasán a béke jelét viseli, rozsdamentes acélkeret veszi körül, a talapzata vasbeton, egyben szállítható, fel lehet majd emelni targoncával, daruval is. Reményeim szerint, egy nagy fesztivál kapujába kerül belőle kettő, ez a prototípus – részletezte, hozzátéve, több munkájánál az archaikus testtartásokra helyezi a hangsúlyt.

– Több ezer éve a Föld különböző pontjain is hasonló testtartású szobrocskákat formáltak meg. Századunkban vizsgálták, változik-e az agyhullám, ha ezeket a pózokat vesszük fel. Kiderült, igen, bár nagyon kényelmetlen némelyik – fűzte hozzá BMZ, akinek szobrai kulturális hidat képeznek a régmúlt, az aranykor és a mai kor között. Hangsúlyozta, a téglát már modern gépek gyártják mechanikus sokszorosítással, a szobrokon megjelenik a robotok, transzformerek világa, miközben a „bőrük” tele van jelekkel, olyan, mintha „heg-tetoválva” lennének.

– Archaikus, mágikus ábrákat, jeleket flexelek rájuk, amelyeket csak egészen közelről lehet észrevenni, látni. Geometrikus jelek idézik meg az indián, szibériai sámán, sumér, mezopotámiai kultúrát. Szobraimnak különös kisugárzása van, rezgésük átszeli a kultúrákat, ezek Őrzők. Az épületszobrászatban nem véletlenül raktak a templomokra, épületekre groteszk, furcsa lényeket, szörnyeket; hogy elijesszék a rosszat, védőfunkciót töltöttek be. Az én szobraimnak is van kultikus hatása; erőt, statikusságot mutatnak. Igazi kultúrmixek, hordozzák a mágikus kultúra elemeit, de a huszonegyedik század technikai civilizációját is képviselik – részletezte Baji Miklós Zoltán.