Ledobták Lagosban, mint egy deszantost

2023.07.05. 10:32

Nemesi címet kapott Nigériában, ahol el akarták rabolni és ahol elkapta a maláriát

Nigéria került a középpontba a Békéscsabai Irodalmi Estek keretében, amelynek legutóbbi rendezvényét kedden tartották a Csabagyöngye Kulturális Központ stégszínpadán. Az afrikai országról dr. Kondricz Péter volt külgazdasági attasé mesélt, számos sztorit felelevenítve – hogy miként kapott nemesi címet, hogy próbálták meg elrabolni, hogy milyen következménye van egy maláriaszúnyog csípésének –, illetve bemutatták Kalandok Nigériában, a szultánok, emírek és királyok földjén című könyvét is.

Nigériáról is mesélt dr. Kondricz Péter, akinek két kötetét is bemutatták kedden a Csabagyöngye stégszínpadán rendezett irodalmi esten. Fotó: Für Henrik

A sztori úgy kezdődött, hogy megismert egy fantasztikus vitorlázót, akivel kitaláltak egy programot: a világon először nemzetközi vitorlás flottával megkerülik Afrikát. Ez a 2011 elején kirobbant arab tavasz, az észak-afrikai események miatt meghiúsult, csak egy részét tudták a tervnek teljesíteni, de híre ment a projektnek. A regnáló kormány pont ekkor döntött úgy, hogy nyit dél felé, újranyitva az afrikai nagykövetségeket is, és egyéves felkészítést követően az a megtiszteltetés érte, hogy külgazdasági attasénak nevezték ki Nigériában.

Ledobták Lagosban, mint egy deszantost

– Bár szeretem a történelmet és a földrajzot, túl sokat nem tudtam előtte Nigériáról – mondta dr. Kondricz Péter, aki előtte informatikai cégek jogi igazgatójaként ténykedett. – Azt tudtam, hogy Afrika legnépesebb országa, hogy olajnagyhatalom, hogy borzalmas gazdasági és szociális különbségek vannak, hogy jelen van a Boko Haram, és hogy a terrorszervezet félelmet gerjeszt és tart fenn. Úgy dobtak le, mint egy deszantost, egy ejtőernyőst, hogy csináljak üzletet magyar és afrikai cégek között. Vállalhatatlan, lehetetlen küldetésnek tűnt, olyannyira, hogy belevágtam.

Hozzátette, hogy Nigéria szövetségi államként az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan épül fel, 36 tagállamból áll. Északon az iszlám vallás az uralkodó, a fővárostól, Abujától délre pedig inkább keresztények vannak, mindkét területen számos nemzettel. Különlegesnek nevezte, hogy meghagyták az országban a hagyományos uralkodókat, északon az emíreket és a szultánokat, délen a királyokat, hiszen nagy tisztelet övezi őket, és a nép könnyebben fogad el tőlük akár központi, akár tagállami szintű előírásokat, mint a kormányzóktól.

Kecskék miatt kapott nemesi címet

Az író tele van sztorikkal, azt is megosztotta, hogy magyarként hogyan lett nigériai nemes. A felkészülési időszakában találkozott itthon egy fél magyarországnyi terület hercegével, egy emír rokonával, aki kecsketenyésztéssel kapcsolatos technológiát keresett. Mint mondta, Magyarország sok mindenben jó, de a kecsketenyésztésben pont nem. Ám sikerült összehoznia pár kecskét és gazdálkodót a látogatásra, ami olyan jól sikerült, hogy a herceg jelezte: amikor elfoglalja majd dr. Kondricz Péter az állomáshelyét, akkor megválasztják az emirátus nagykövetének.

– Ez egy komoly nemesi cím, én viszont nem vettem komolyan, csak legyintettem, hogy persze. Aztán csörgött a telefon, majd egy 1500 lelkes ünnepségen felturbánoztak. Ez biztonsági szempontból azért volt jó, mert kevésbé ölnek meg vagy rabolnak el, kapcsolati szempontból pedig azért, mert megvan a bizalom, tudják, hogy nem üveggolyóval üzletelek. Ez igazából egy útlevél, egy ajánlólevél egész Nigériába, amely aztán több kaput is megnyitott előttem – ecsetelte.

Elkapta a maláriát, a tífusszal együtt

– A sárga könyvem, amit a magyar járványügyi hatóság állít ki, tele van pecséttel, mindenféle oltást megkaptam. De nem értek semmit sem – folytatta. – Tavaly szeptemberben elkaptam a maláriát, a tífusszal együtt, ez a kombó halálos. 40,5 fokos lázam volt, csak azt kértem a Jóistentől, hogy itthon haljak meg. Az volt a szerencsém, hogy a repülőgépen, amivel haza tudtam jönni, kötelező volt a maszk használata, így felengedtek. Hazajöttem, a Szent László Kórházban tettek rendbe. A maláriát mindenki elkapja, aki huzamosabb ideig, azaz pár hónapig kint van.

Az író szerint az emberrablás népszerű iparág Nigériában. Pont a veszélyes közállapotok miatt nincs turizmus. Ezért az, aki odamegy, az vagy diplomata vagy egy nagy nemzetközi céget képvisel. Azaz van pénze, vagy ha neki nincs is, akkor az országának, a vállalatának van. A fehér ember tehát pénzeszsák, csak el kell rabolni. Szerinte az, aki a helyi viszonyok ismerete nélkül megy Nigériába, potenciális áldozat. Ő is került rázós helyzetbe.

Népviseletben volt és tudott pár szót, ezért nem rabolták el

– A taxisnak meg kellett állnia, mert felforrt a kocsi vize, a sofőr pedig elment. Ott maradtam az autóban, közben veszélyes alakok vettek körül – mesélte. Elmondta: neki az segített a túlélésben, hogy azonnal kiment az emberek közé, ahogy megérkezett Nigéria legnagyobb városába, Lagosba, és elkezdte tanulni a helyi nyelvet. Mivel népviseletben volt és tudott nagyjából 40-50 szót, így mondott pár mondatot az embereknek, akik aztán nevettek rajta, megölelték, majd elmentek.

Mint fogalmazott, megmagyarázhatatlan vonzalmat érez a fekete kontinens, különösen Nigéria iránt. Szeretik, tisztelik, és ő is szereti, tiszteli őket. Szerinte ez olyan mint a szerelem, nem kell megmagyarázni, hogy miért van ez így, mert akkor nem lesz az igazi. Amikor leszáll a repülőgépe Abujában vagy Lagosban, melegséget érez a szívében. Küldetésének érzi, hogy a magyarokat is elvarázsolja, árnyalja azt a képet, ami bennünk van az afrikai emberekkel kapcsolatban. Kiemelte: nehéz jót mondani Nigériáról, de mégis segíteni kell, mint a rossz gyereket.

Könyveiben mesél az afrikai mindennapokról

– A könyvekben találtam meg a kifejezési módom, azok alapján tudok előadásokat tartani, akár a vuduról, akár a nigériai mindennapokról – fogalmazott dr. Kondricz Péter.

Két kötetet is jegyez, amelyek az afrikai országgal kapcsolatosak: Kalandok Nigériában, a szultánok, emírek és királyok földjén; valamint a Szerelem a Boko Haram árnyékában – és mindkettőt be is mutatták a békéscsabai irodalmi esten.

Hozzátette: a könyvek olyan világba kalauzolják el az olvasókat, amit nem vagy amit csak hamis képzetekkel ismernek. Úgy véli, az írások sokat segítenek abban, hogy az emberek megismerhessék ezt az egyben szerencsés és szerencsétlen országot.

Az író karcolatokat is jegyez, amelyeket folyamatosan jelentet meg közösségi oldalán. Szerinte mindenből lehet ihletet meríteni, és bár lehet, hogy közhely, igaz: a téma az utcán hever. Igyekszik a gondolatait humoros formában, egy kávé mellett elolvashatóan tálalni. A tapasztalatai szerint szeretik is mindezt az olvasók, mivel egyre többen követik.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában