Megnyitották a könyvhetet Gyulán is

– Izgalmas olyan szerzők munkáit olvasni, akik saját szűkebb pátriánkból származnak. Ezért igyekszünk is a könyvhét programjaira olyan írókat és költőket is meghívni, akik vagy Gyulán élnek vagy valamilyen formában kötődnek a városhoz – fogalmazott dr. Görgényi Ernő. Mint mondta, kimondottan büszkék a gyulai szerzőkre, így az is fontos, hogy teret biztosítsanak ahhoz, hogy ha már nem itt élnek, itthon is bemutassák művészetüket. Ahogy az is lényeges, hogy a helyiek megbecsüljék őket.

– Nagyon sokat köszönhetünk nekik, hiszen írásaikból az is kiviláglik, hogy Gyula művészi szempontból is egy ihletett város, ahonnan van mit magunkkal vinni – tette hozzá. Ennek kapcsán kiemelte, hogy Ambrus Lajos író gyulai születésű, ami az írásaiban is visszaköszön, elég ha a 2019-ben megjelent Várostérkép című kötetére gondolunk, amit négy éve éppen a könyvhéten mutatott be a városban. Kifejtette, a kötet lebilincselő stílusban tárja elénk Gyula történetének egyes fejezeteit egészen az 1700-as évekig visszavezetve az olvasót.

– A nem gyulaiak számára is szórakoztató és élvezetes módon idézi fel alföldi városunk múltját, bemutatva legendás személyiségeit, a polgári világ és a paraszti kultúra lenyomatát. A kötet bizonyítja, hogy a helytörténetírás más műfaj is lehet, mint, amit a bármilyen igényes monográfiák alatt megszoktunk. Szükségünk is van az ilyen nézőpontváltozásokra, hiszen nem állunk jól az olvasással – emelte ki dr. Görgényi Ernő, aki ennek kapcsán felidézett egy 2020-as kutatást, ami nem túl szívderítő statisztikákat tárt fel az olvasási szokások kapcsán.

Megnyitójában Ambrus Lajos felidézte gyulai gyermekkori élményeit, hogy miként szerették meg az olvasást, miként keresték fel rendszeresen a helyi könytárat, minkét beszélgettek a különböző könyvekről.

„Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” – idézte Márai Sándor gondolatát beszédében, majd hozzátette az ember nem csak olvas, de ezt még örömmel is, kitartással és szenvedéllyel, az ígért távlatok mesés elérésének reményével teszi. 

– Nehezen feledhető a világ feltárásának öröme, amihez a könyvek segítenek hozzá, és csak reménykedhetünk, hogy az olvasás szenvedélye másoknak is örömére szolgál – fogalmazott.