Bravúros nyomdatechnikai megoldással készült bélyegek is láthatók Földváron – galériával

Sonkolyos Szabolcs polgármester a megnyitón elmondta: 2020-ban szerettek volna megemlékezni a pusztaföldvári postamesterség megnyitásának 125. évfordulójáról, de a pandémia miatt nem kerülhetett rá sor. Felidézte a helyi postásokkal kapcsolatos emlékeit, méltatta mindazokat, akik egykor a községben szolgáltak.

Szabó Jenő, a Budapesti Bélyegmúzeum igazgatója elmondta, örömmel támogatják a hazai bélyegtörténet bemutatását bárhol az országban, ahol igény van rá, úgy, ahogy itt, Pusztaföldváron.

Elekes Attila André grafikusművész, a Postamúzeum művészeti vezetője – aki eddig több mint 300 postabélyeget tervezett –, a magyar bélyegek megszületését idézte fel érdekes részletekkel, majd filatéliai különlegességeket mutatott be. Elmondta, hogy 1867-ben alakult meg az osztrák császári postától független Magyar Királyi Posta, és saját bélyegekre volt szüksége. Az első példányokat négy évig még Bécsben nyomatták, mivel Magyarországon ekkor még nem volt bélyeggyártásra alkalmas nyomdatechnológia. A bélyeg természetesen Ferenc József császár portréját ábrázolta. 1871-től viszont már a budai Államnyomdában készültek a magyar bélyegek. Napjainkig rengeteg érdekes és szép bélyeget adott ki a Magyar Posta, köztük olyanokat, amelyek nemzetközi díjat nyertek, illetve bravúros nyomdatechnikai megoldással készültek. A Budapesti Bélyegmúzeum ma a világ egyik legnagyobb bélyegtörténeti gyűjteményével rendelkezik. Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13 milliót.

A Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány elnöke, Tóth László kiemelte, hogy Puszta-Földváron 1895-ben nyílt postamesterség és távbeszélő-szolgáltatás, és több olyan postamester és hivatalvezető dolgozott itt, aki több évtizedig szolgálta a helybélieket. Például az erdélyi születésű Vajda Sára, aki 1921-ben került a településre, és 1922-től lett postamester. Szakmai munkája mellett aktívan részt vett a község életében: a helyi evangélikus leányegylet elnöke volt, gyermek- és felnőtt színjátszócsoportot szervezett, valamint a Vöröskereszt Egyesület helyi jegyzői feladatait is ellátta. Emlékének mai megbecsülését mutatja, hogy az ő nevét viseli a pusztaföldvári ifjúsági és művelődési egyesület. Rajta kívül Bartos János és Megyeri Lászlóné vezette még a postát több mint két évtizeden át.

A bélyegtörténeti kiállításról pedig elmondta, hogy bemutatja azoknak a bélyegeknek a másolatát is, amelyeket Bécsben állítottak elő 1867-ben. Úgyszintén megtekinthetők az 1871-ben Budán készült első hazai gyártású bélyegek kópiái, amiken Ferenc József profilképe mellett már a Magyar Királyság címere is megjelent. Ezeket a ritkaságokat egészíti ki az alapítvány saját tablósorozata, ami a teljes magyar bélyegtörténet keresztmetszetét mutatja be a kezdetektől napjainkig, továbbá Kass János szegedi születésű grafikus, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Kiváló- és Érdemesművész bélyegtervezői munkásságát.

A bélyegkiállítást Nagy Ádám néprajzi gyűjtő helyi vonatkozású dokumentumokkal, tárgyi emlékekkel egészítette ki. A megnyitót a helyi általános iskola diákjai, a Búzavirág népdalkör, S. Nagy Péter előadóművész műsorszámai színesítették. A kiállítás június 26-áig tekinthető meg a Bartók Béla Művelődési Központban, az intézmény nyitvatartási ideje alatt.