A kuláküldözés áldozataira emlékeztek Békéscsabán - galériával

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés vármegyei elnöke elmondta, hogy a kulák orosz eredetű szó, jelentése ököl, nagygazda. A Rákosi-rendszer idején, az 1940-es évek végétől ezzel bélyegezték meg itthon az üldözött parasztokat, gazdákat, és harcot indítottak ellenük. A kulákokat a kapitalista rendszer maradványának, a dolgozó nép ellenségének kiáltották ki. Bár jogszabályban meghatározták, hogy ki számít kuláknak, valójában erről a pártvezetés döntött.

Hozzátette: országos szinten 71 ezer kulák családot tartottak számon, az ő dédnagyapját is annak nyilvánították. Az üldözötteket ellehetetlenítették. Voltak, akik nem bírták a megpróbáltatásokat és öngyilkosságba menekültek, voltak, akiket agyonvertek, voltak, akiket börtönbe vetettek és ott kínozták őket. A gazdák többsége ezért inkább „önként” vett részt a mezőgazdaság kollektivizálásában. Az ő dédnagyapját egy évre börtönbe zárták, szabadulása után nem sokkal életét vesztette.

Az 1953 nyarán megalakuló Nagy Imre-kormány számos korrekciós intézkedést hozott, többek között eltörölték a kuláklistát. 1956 után pedig a Kádár-rendszer elismerte, hogy szükség van erre a rétegre, a szaktudására és szorgalmát, így a korábban üldözött kulákok visszanyerhették helyüket a társadalomban.

Az Országgyűlés 2012-ben hozott döntése értelmében a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává nyilvánították június 29-ét, Péter, Pál napját, amely a hagyományok szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe.