Citromfűtől a fehérürömig sokfélét termesztenek a kondorosi gazdaságban

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés vármegyei elnöke kiemelte, Békésben is hasonló a tendencia, mint országosan, vagyis kevesebben termesztenek gyógynövényt, mint egykoron. Az ágazatban 2015-ben közel 14 ezer tonna volt hazánk exportja, tavaly csak 7000 tonna. Az import pedig közel kétszerese a kivitelnek. A kamaránál és terméktanácsnál is úgy látják, alapvetően nem szorulna behozatalra hazánk, önellátó lehetne gyógynövényekből.

A gyógynövényágazat egyik lába az árualap-előállítás (termelés, gyűjtés, elsődleges feldolgozás során létrejött növényi alapanyag, illóolaj), a másik a másodlagos és harmadlagos feldolgozás (köztes termékek, gyógynövénydrogok, illóolajok-kivonatok, gyógyteák, kozmetikumok, növényi gyógyszerek, étrend-kiegészítők), a harmadik a kereskedelem. A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, az elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint.

Gyógynövénydrogokat is előállítanak az alapanyagokból 

– A gyógy-, aroma- és fűszernövények évszázadok óta mindennapjaink részei, akár gyógyteaként, növényi gyógyszerként vagy fűszerként – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – Emellett az egészség-, a szépség- és az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ fel ilyen növényeket, illetve azokból előállított illóolajokat és aromákat. Nélkülözhetetlen alapanyagai számos kozmetikai, élelmiszeripari, gyógyászati és vegyi terméknek. Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény. A hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat.

A gyomirtó szereknél kedvezőbb besorolás kellene

A NAK szoros együttműködésben tevékenykedik a gyógynövény szövetséggel, nyolc éve működik a kamarán belül a gyógynövényalosztály. Közös kezdeményezés nyomán bizonyos – zöldségnövényként is számon tartott – fűszernövények is részesülhetnek már termeléshez kötött támogatásban. A két szervezet együtt dolgozik a kiskultúrás növényvédő szerek engedélyokirat-kiterjesztésén is.

– Ez lenne az egyik legfontosabb számunkra, ugyanis mi az uniós államok „halmazokba” sorolása miatt még nem használhatunk olyan gyomirtó szereket, mint számos EU-ország termesztői – emelte ki Hunya Zita. – Ezáltal nagyon kézimunka-igényes az ágazat, nagyobb a bekerülési költség, a rizikó, kisebb a hozam. Ugyanakkor hasonló vagy ugyanazon a piacon kell versenyre kelnünk, a feldolgozók, kereskedők is onnan vásárolnak, ahol olcsóbban beszerezhetik az árut. A támogatásoknak és számos gyomirtó szer engedélyeztetésének azért lenne nagy szerepe, hogy biztosabb lábakon álljunk.

Kakukkfű és zsálya is terem a kondorosi gazdaságban

Hunya Zita elmondta, családi gazdaságukban jelenleg 25 hektáron termesztenek citrom- és kakukkfüvet, fehérürmöt, levendulát, kerti rutát, zsályát, kasvirágot és búzát is, mert ez a gabona a vetésforgóban a legjobb elővetemény az új területeken.

– Azért is van ennyiféle, évelő gyógynövényünk, mert minden évben más fut jobban, másra van igény a piacon. Vannak olyan betakarított növények, amiket két-három évig is tárolunk, mert addig nem igazán keresik – ecsetelte Zita. – Másrészt arra is ügyelnünk kell, hogy ne egyszerre kelljen mindet betakarítani. Mi szálasan vagy drogként (morzsolva) adjuk el az árut, sok esetben a növények más-más részeit hasznosítják a levéltől, magtól a gyökérzetig, virágig. Az időjárás is könnyen keresztbe tehet egy-egy kultúrának, tavaly például hét hektár levendulát kellett a történelmi aszály miatt kitárcsázni, és ez nagyom nagy veszteséget okozott.