2023.05.06. 09:54
Vasárnap anyák napja: saját kezűleg készített alkotásokkal is készülnek Juhászék gyermekei
A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első anyák napját hazánkban 1925-ben, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Jó ideje ugyanakkor családi ünnep, sokak számára az egyik legfontosabb az évben. Így van ez a békéscsabai Juhász-Fekete Nóráéknál is, már javában készülnek gyermekek és felnőttek is a jeles napra. Hozzájuk látogattunk el.
Máté, Letícia és Lia édesanyjuk mellett a nagymamákat és a keresztanyákat is köszöntik
Fotó: Für Henrik
Juhászék családjában Lia, a kilencéves, középső gyermek az agytröszt az anyák napi meglepetések kiötlésénél, megvalósításánál. A kreativitás nála nem ismer határokat. Ami biztos, édesanyjukat ebből az alkalomból mindig saját kezükkel készített alkotással is köszöntik. Persze, a virág is elmaradhatatlan része ennek az ünnepnek, a beszerzésben az apuka és a legnagyobb gyermek, a 13 éves Máté reszortja. Máté legkisebb testvére, a kétéves Letícia még nem vállal oroszlánrészt a készülődésből, most ismerkedik azzal, hogy mi, és vajon miért zajlik körülötte.
– Soha nem hívom fel a figyelmet arra, hogy engem megajándékozzanak a gyermekeim, de a fiunk és Lia lányunk már abban a korban van, amikor pontosan tudják, május első vasárnapja az anyáké – hangsúlyozta Nóra. – Egyébként pedig onnan is rájönnek, hogy a nagymamáknak közösen készítjük el a rajzokat, az interneten kinézett és megszavazott kézműves alkotásokat.
A két nagyszülő, Edit és Erzsi mama most is számíthat ajándékra, de számukra az a leglényegesebb, hogy személyesen találkozzanak szeretteikkel anyák napján. Így a mostani vasárnap délelőttje az egyik, a délutánja a másik mama felkeresése. Természetesen a keresztanyukákról sem feledkeznek meg.
– A család mindennél fontosabb, és erre tanítom a gyermekeimet is – emelte ki az édesanya. – Letícia már jár bölcsibe, de én még otthon vagyok, mert éppen olyan munkát keresek, ami megfelel az időbeosztásomnak. Élelmiszer- és vegyiáru-eladó a végzettségem, aztán leérettségiztem. Ahol Letícia születése előtt dolgoztam, ott, sokszor az este és hétvége is foglalt volt a munkahely miatt. A férjem sokszor 12 órázik, édesanyámnak fáj a lába, így én viszem-hozom a kicsit a bölcsődéből. Mégis leginkább a munkamentes hétvége számítana a választásban, ilyenkor lehet ugyanis együtt az egész család, és ez a legszebb az életben. Ilyen korban a gyermekeknek is fontos, hogy az anyukájuk, amikor csak teheti, velük legyen.
A művész egy képpel emlékezett édesanyjára
Scholtz Endre békéscsabai festőművész Facebook-oldalára tette ki a 2020-ban festett Anyák napjára című pipacsos, tulipános pasztellképe fotóját, amit nagyon sokan néztek már meg, valamint „lájkoltak” is.
– Édesanyám nagyon sokszor eszembe jut, pótolhatatlan, amióta ő nincs, minden más – hangsúlyozta a művész. – Medgyesegyházi lány volt, Annának hívták, az egyik balatonfüredi Anna-bálon megválasztották szépségkirálynőnek is. Biológia-kémia szakos tanári diplomát szerzett, és amikor 1966-ben Abcról visszaköltöztünk Békéscsabára, a 10-es iskolában oktatott, kémiából megyei szakfelügyelőként is ténykedett.
Scholtz Endre kiemelte, édesanyja lényegében mindenhez értett, ő cserélt gyertyát és kereket a Ladájukban, ő tette a fényképezőgépbe a filmet, de megnyúzta a nyulat is, ha éppen azt kapott valakitől karácsony előtt.
– Összetartotta a családot, a munka mellett sütött-főzött, legalább százféle sütemény receptjét ismerte – ecsetelte a művész. – Nem csak anyák napján, a hétköznapokon is sokszor gondolok rá. Csak egy szóval fejezhető ki, amit érzek: hiányzik.
