2023.05.08. 16:03
Utakra, munkahelyekre van szükség a térségben: Biharugrán tartott fórumot Nagy János államtitkár
Ide kell hozni, rendbe kell tenni az utakat, olyan munkahelyeket kell teremteni, ahol a helyiek el tudnak helyezkedni – mondta a Békés Megyei Hírlapnak adott interjúban Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkára, aki a minap Biharugrán, a Bölönyi-kastélyban tartott fórumot. A beszélgetés során szóba került a Nyékpusztán folyó gázkitermelés, illetve az agrárium számára fontos öntözés lehetősége is.
Nagy János államtitkár és dr. Kovács József országgyűlési képviselő tartott fórumot a minap Biharugrán. Fotó: Lehoczky Péter
– Milyen célból látogatott Biharugrára?
– A kellemeset kötöttem össze a hasznossal. Nagymamám Biharugrán él, és amellett, hogy őt meglátogattam és anyák napja alkalmából fölköszöntöttem, dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője meghívására találkoztam az ő segítőivel, támogatóival, a környék polgármestereivel. Kíváncsi voltam a véleményükre, hogy ők miként látják a helyzetet. Ugyanis a veszélyek korában élünk, számtalan kihívás tornyosul elénk, és ezekről beszélnünk kell.
– A sarkadi járás települései az elmúlt években sokat fejleszthettek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében. Most pedig számítanak a TOP Plusz pályázataira. A program egyelőre hazai forrásból indult el. Mikor érkezhetnek meg erre a célra az európai uniós pénzek?
– Brüsszelben szeretnék belepréselni Magyarországot az orosz-ukrán háborúba. Olyan szankciók támogatására akarnak rávenni minket, amelyek ellentétesek hazánk érdekeivel. Ennek a nyomásgyakorlásnak pedig különféle eszközei vannak, és szerintem az európai uniós pénzek visszatartása is ennek a vitának a része. Ami a fejlődést illeti: a közfoglalkoztatási program, a hazai forrásból megvalósuló Magyar Falu Program, valamint a falusi családi otthonteremtési kedvezmény mind a foglalkoztatás, mind a beruházások terén sokat jelentett a térség számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkát befejeztük, sőt igen sok dolgunk van még. Le kell lassítani, meg kell akadályozni a térség elnéptelenedését. Ezért kell rendbe tenni az utakat, illetve olyan munkalehetőségeket kell teremteni, ahol az itt élők el tudnak helyezkedni.
– Nemrég jelentették be, hogy az M44-es meghosszabbítanák Békéscsabától Sarkad irányába, hogy pár éven belül elérjék a magyar-román határt, és hogy román oldalon becsatlakozzon az ottani, Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmiba. Milyen hozadéka lenne egy ilyen fejlesztésnek a sarkadi járás települései számára?
– Ezt a térséget különösen sújtotta Trianon, hiszen egy központi szerepből került perifériára. A magyarországi és a romániai részeket össze kell kötni, hiszen ezek egykor gazdaságilag, kereskedelmileg összetartoztak. Olyan tervekre van szükség, amelyekkel az anyaország határain innen és túl élők egyaránt nyerhetnek.
– Nyékpusztán megkezdődött a földgáz kitermelése. Milyen szerepe lehet az itteni mezőnek az ország energiaellátásában?
– Az ország energiaellátása, valamint annak biztonsága kulcsfontosságú. A magyar nemzetgazdaságnak rengeteg energiára van és lesz szüksége. Ezt sokféleképpen lehet biztosítani. Ezért nyitottunk barnakőszénbányát Borsodban, ezért kértük fel az olaj- ás gázipari szereplőket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne emelni a kitermelés volumenén. A nyékpusztai mezővel együtt a mostani évi 1,5 millió helyett 2 millió köbméternyi földgázt fogunk kitermelni. A diverzifikáció a kulcs, azaz minél több helyről kell beszerezni az energiát, és ebben a sarkadi gázmező remek lehetőséget jelent.
– A nemzetgazdaságnak energiára, a mezőgazdaságnak pedig vízre van szüksége. A tavalyi aszály ezt a térséget is rendkívüli módon sújtotta. Mire számíthatnak a gazdák, tervezik az öntözésfejlesztést?
– A Körösök vidékén vagyunk, itt van tehát víz. Csak meg kell oldani az öntözést, azaz a vizet el kell vinni oda, ahol szükség van rá. A kormányüléseken rendszeresen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Az ilyen célú beruházások több tízmilliárd forintot tesznek ki. Szeretnénk, hogy minél több terület legyen öntözhető, ez 2030-ig akár 350 ezer hektárt is jelenthet. Mindent megteszünk azért, hogy az itteni gazdák számára is elérhető legyen az öntözendő víz.
– A sarkadi az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő járás az országban, a statisztikai adatok szerint az átlagnál magasabb a munkanélküliség, a fizetések pedig alacsonyabbak. Milyen perspektívát tud kínálni a térség számára a kormány?
– Ez egy összetett kérdés. Egy biztos: nem Budapestről kell megmondani, hogy itt mire van szükség. Ezért is jó, hogy meghallgathattam a helyiek, a térség polgármestereinek a véleményét is.
