Háztájit az asztalra: a helyi alapanyagokat, termékeket népszerűsítik Békésben

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés vármegyei igazgatóságán hangsúlyozta, jó hír, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági programok továbbra is vezető szerepet töltenek be. Számos önkormányzatnál termesztenek zöldségeket, gyümölcsöket, és ezek egy részét alapanyagként főként a közétkeztetésben használják fel. Emellett létrehoztak üzemeket is, melyekben feldolgozzák az árut.

A polgármesterektől javaslatot kérnek

– Már jó ideje terveztük, hogy ezeket a helyi termékeket feltérképezzük, sorra vesszük, és egy gasztrokataszterben katalogizáljuk – ecsetelte dr. Takács Árpád. – Ebben együttműködik Békésben a kormányhivatal, az agrárkamara, valamint a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége (MNHSZ). A kataszterben szerepeltetni kívánjuk az önkormányzatok közfoglalkoztatási munkaprogramjában előállított árukat is. A polgármesterektől egy termékajánlást és javaslatot is kérünk a bizalmi elv alapján.

Segítik a portéka piacra jutását

Kozsuch Kornél, a NAK és a Magosz Békés vármegyei elnöke kiemelte, a program segítheti a vármegyei kamarai tagok, termelők, élelmiszer-előállítók portékájának piacra jutását.

– A helyben megtermelt és felhasznált termékekkel a környezetünket is óvjuk – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – Sokkal kisebb ezeknek az ökológiai lábnyoma, ugyanis nincs távolra történő utaztatás, biztos a forrás, pontosan tudjuk, ki a termelő, a feldolgozó, a jószágoknál pedig, hogy minőségi Békés vármegyei takarmányokkal nevelték őket.  

Felelősség és fenntarthatóság

Prohászka Béla, az MNHSZ alelnöke elmondta, a gasztrotérkép teljes tartalmának birtokában a vármegyében lévő szállodákat, panziókat, éttermeket, vendéglőket, bisztrókat, tájjellegű és speciális hazai csárdákat, cukrászdákat, kávéházakat, kávézókat, catering-szolgáltatókat ösztönzik arra, hogy a kínálatukban minél több vármegyei termelő és termesztő portékáját használják fel.

– Összekapcsoljuk a gasztroélvezeteket a felelősséggel és fenntarthatósággal előállított helybeli termékekkel – emelte ki Prohászka Béla. – Ezzel erősíteni kívánjuk a közösségi gondolkodást, a helyi értékek védelmét, a helyi identitást. A program véglegesítése során kidolgozunk egy védjegyrendszert, mely alapján a vendéglátóhelyeket minősítjük a felhasznált alapanyagok minősége és mennyisége szerint. A védnöki minősítés elvárásunk szerint gazdasági garanciát nyújt mind a termelők, mind a fogyasztók, és természetesen a vendéglátóhelyek számára is. Ez a partnerség pedig kiegyensúlyozott viszonyt teremt a szereplők között. A pályázatokat a programhoz való csatlakozásra május 1-jéig várjuk.

Kandírozott töktől a sajtokig mutatták be termékeiket

A sajtótájékoztatón több önkormányzat a közfoglakoztatásban előállított termékeiből adott ízelítőt. A teljesség igénye nélkül Csanádapáca az étolaját, ivóleveit sorakoztatta fel, Magyardombegyház kecskesajtokat, Biharugra áfonyalekvárt, tésztákat, Battonya fokhagymakrémet és darált csípős paprikát, Vésztő kandírozott tököt és sajtokat vonultatott fel. Mezőhegyes csemege csalamádéját, meggydzsemjét is bemutatta. A megjelentek több településről láthattak közfoglalkoztatásban készült mézeket, savanyúságokat, őrölt pirospaprikákat is. Sok polgármester maga hozta el a portékákat a rendezvényre.

Az önkormányzati közfoglalkoztatásban készült finomságok mellett termelők, feldolgozók, élelmiszer-előállító vállalkozások is bemutatták helyi termékeiket a kolbásztól, májastól, disznósajttól az almáig, tésztákig. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a program megvalósítása során öt alapelvet tartanak szem előtt. Ezek: a partnerség, a helyi jelleg, a szolidaritás, a kiegyensúlyozott viszony termelő és fogyasztó között, valamint a fenntarthatóság.