Domborművet, táblát avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére Békéscsabán

II. Rákóczi Ferenc minden tettét a szabadság szeretete vezérelte, valamint az, hogy a nemzetet felszabadítsa az idegen járom alól. A büszke vezér neve, aki önkéntes száműzetésbe vonult, egyet jelent a szabadságért vívott küzdelemmel – kezdte Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke. Hangsúlyozta: a szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke nem jelentett teljes bukást. Kiemelte azt is: példaértékű a nagyságos fejedelem emberi tartása, az, hogy megalkuvás nélkül hitt a magyar szabadság eszméjében.

A magyar egységért dolgoznak

Elmondta: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljához, Felvidékhez, Erdélyhez való kötődése egyértelművé tette, hogy a 34 éve létrejött szervezet, amely a Kárpát-medence és a világ magyarságának szolgálatában áll, a nagyságos fejedelem nevét vegye fel. A Rákóczi Szövetség a magyar egységért dolgozó legjelentősebb szervezetté vált. Tevékenysége sokrétű, egyik legfontosabb küldetése, hogy minél több külhoni magyar család válasszon magyar iskolát, ezt idén is több ezer iskolatáskával segíti a szervezet. Lehetőséget nyújt határon túli magyar fiatalok táboroztatására, a magyar-magyar kapcsolatok, az identitás erősítésére, és a tevékenységét a kormány is elismeri.

– A magyarság megmaradásáért csak mi tehetünk – fogalmazott. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy megmaradhasson az erős kötődés az anyaországbeli, valamint a határon túli és szórványban élő magyarság között, amelyet időről időre megpróbálnak szétmorzsolni azok, akik korlátozzák a kisebbségek lehetőségeit, ma is küzdeni kell. Most nem a Habsburgokkal szembeni önállóságért, hanem az identitás szabadságáért. Kiemelte: amikor szabadságról, hazáról, identitásról, összetartozásról, közös nemzetről beszélünk, eszünkbe jut II. Rákóczi Ferenc jelmondata, „Istennel a hazáért és a szabadságért!”. Úgy véli, a II. Rákóczi Ferenc tiszteletére avatott domborművel és táblával emléket állítanak a magyarság összetartozásának is. 

Sok jóérzésű magyar ember összefogására volt szükség

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte, a szervezet régóta otthon érzi magát Békéscsabán és a térségben. Ahhoz, hogy felavathassák a békéscsabai domborművet és táblát, sok jóérzésű magyar ember összefogására volt szükség, és az emlékhely arra emlékeztet, hogy van egy olyan történelmi személyiség, akire minden magyar büszke lehet, akit egyetlen izmus sem kezdett ki. Aláhúzta, hogy a Rákóczi Szövetség összeköti a világ magyarságát, és köszönetet mondott azért, hogy több középiskolában is létrehozták az ifjúsági szervezeteket.

Kovács Nóra, a Rákóczi Szövetség békéscsabai elnöke felidézte, hogy egy erdélyi fafaragó, Kovács Attila készített portrét a nagyságos fejedelemről, és ez alapján alkotott a békéscsabai Mladonyiczki Béla bronz domborművet. E mellé álmodták meg azt az emléktáblát, amelyen Szőke István Attila II. Rákóczi Ferencről írt verse olvasható. Mind a dombormű, mind az emléktábla Bálint Miklós és Bálint Zoltán ajándéka, és azok elkészítéséhez többen is hozzájárultak. A cél az volt, hogy az alkotások méltó helyre kerülhessenek, ahol a békéscsabaiak és a városba érkezők megemlékezhetnek II. Rákóczi Ferenc érdemeiről és emberi nagyságáról.

Megkoszorúzták az emlékhelyet

A domborművet és az emléktáblát a pénteki ünnepségen megáldotta Péterné Benedek Ágnes evangélikus és Marti Miklós református lelkész, valamint Szigeti Antal római katolikus plébános. Az emlékhelynél többen koszorúztak is: elsőként Herczeg Tamás és Csáky Csongor, majd a város nevében Szarvas Péter polgármester hajtott fejet. Szőke István Attila – emléktáblán olvasható költeményét – Tomanek Gábor, a Jókai színház művésze olvasta el, a rendezvényt tárogató muzsikával Vesztergám Miklós színesítette.