Mezőhegyesi nóniuszok nyergébe pattantak a huszárok az ünnepen

„Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének meghatározó eseménye, mely a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, és társadalmi reformjai a polgári átalakulást indították el” – olvasható a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság közösségi oldalán. „Mezőhegyes a szabadságharc idején megőrizte kiváltságos helyzetét. Itt harcok ugyan nem folytak, azonban Mészáros Lázár akkori hadügyminiszter elrendelte, hogy a ménes biztosítson a honvéd tisztek számára megfelelő számú lovat, így a harcok folyamán több hullámban vittek el Mezőhegyesről hadi célokra alkalmas állatokat a magyar haderőnek.

1849 nyarán honvédcsapat szállta meg Mezőhegyest. Kossuth 1849. június 29-én utasította a hadügyminisztert, hogy Somogyból szállítsa Mezőhegyesre a Czindery ménest, majd 1849. augusztus 4-én elrendelte a mezőhegyesi ménes evakuálását, miután az osztrák csapatok 8000 fővel megszállták Hódmezővárhelyt. Sajnos az altábornagy evakuálást elrendelő parancsa későn érkezett, így 1849. augusztus 7-én egy osztrák lovas különítmény foglalta el Mezőhegyest. A szabadságharc bukása után, a környéken táborozó lovas csapatok beteg lovait Mezőhegyesre irányították, az ezek által behurcolt betegségek járványt okoztak, melynek következtében az állatállomány több, mint egy negyede elpusztult. A járványt csak 1853-ra tudták véglegesen leküzdeni, és ezt követően folytatni a lótenyésztést.”

A ménesbirtok jelenleg 255 lóval rendelkezik, és idén eddig 18 csikó született. A lovak közül 139 nóniusz, melyeket jó idegrendszerüknek köszönhetően – hiszen katonalóként a puskaropogáshoz, ágyúdörgéshez is hozzá kellett szokniuk – jól alkalmazkodnak a rendőrségi feladatokhoz. 

A Budapesti Készenléti Lovas Rendőrség lóállományának jelentős része már mezőhegyesi nóniusz. Méretei, testfelépítése miatt a fellépésük tekintélyt parancsoló és egységes, így nemzeti ünnepünk alkalmával a Kossuth téren is láthatók voltak a Nemzeti Lovas Díszegység megjelenésein.