Görgei Artúr pisztolyaitól Damjanich János mankójáig

Forrainé Kovács Márta, a múzeum történésze, a tárlat kurátora elmondta, a kiállítás a reformkor bemutatásával, a reformországgyűlésekkel, az országgyűlési ifjúsággal kezdődik, majd a forradalmi és harci eseményekkel foglalkozik, végül pedig a magyar Golgotával és a Kossuth Lajost övező kultusszal fejeződik be – minden esetben csabai és Békés vármegyei szálakat, személyeket is megemlítve.

Több, Kossuth Lajoshoz köthető tárgy kapott helyet a kiállításon. Ezek között van az az „önkényes vallomása”, amelyet budavári fogságában írt 1837-ben; valamint az az 1841-es házassági levél, amelyet tanúként az a Szombathelyi Antal írt alá, aki 1848/49-ben Békés vármegyei alispán, majd kormánybiztos volt. Táncsics Mihállyal kapcsolatban is felfedezhetők helyi szálak: népszerűsége abban rejlett, hogy küzdött a jobbágyok felszabadításáért, és bár Békésen is képviselővé választották, a siklósi mandátumot fogadta el, mert ott előbb zajlott le a voksolás.

A csabai casino 1842. november 15-én tartotta alakuló közgyűlését. Az alapítók és a vezetők között olyanok kaptak helyet többek között, mint Omaszta Zsigmond, Urszinyi Andor és Haan Lajos. Haan Lajosnak a nemzetőrség idejében is fontos szerep jutott. Csabáról 350 honvéd szolgált többek között Damjanich János, Guyon Richárd és Bem József parancsnoksága alatt. Az Arad környéki harcokban többször részt kellett venniük a Békés vármegyéből kivezényelt nemzetőröknek. Ám nem csak a harcok okoztak károkat: 1849-ben kolerajárvány söpört végig a településen.

Láthatók Kossuth-bankók is a tárlaton, amelyeket 1848. szeptember 1-je után hoztak forgalomba, és mivel Kossuth Lajos volt a pénzügyminiszter, mindegyiken szerepelt az aláírása. Ennek érdekében nyomókliséket vetettek be, egy ilyen, Kossuth Lajos aláírásával ellátott darab ugyancsak szerepel a kiállításon. Miközben a harci eseményekkel foglalkozik a tárlat, a katonai egyenruha és a huszártiszti nyereg mellett rengeteg fegyver, így szablya, pisztoly, lőportartó is helyet kapott: ezek közül az egyik leginkább nevezetes Görgei Artúr saját pisztolykészlete.

Érdekesség az a konstábler bot, amelyet a korabeli rendőrök használtak szolgálati jelvényként: ez egy 30 centiméter hosszú, buzogányszerű eszköz, és utasításokat, jelentéseket helyeztek el benne. Egy vitrinben otthonra lelt az a csengő, amelyet a parlament utolsó, 1849. augusztus 11-ei ülésén használtak. Több aradi vértanú is megjelenik személyes relikviáikon keresztül a kiállításon, sőt Damjanich Jánosnak külön vitrint szenteltek: megtekinthető a harci karosszéke mellett fából készült mankója, valamint annak a szekérnek a darabjai, amellyel a vesztőhelyre vitték.

Kossuth Lajos kultuszával szintén foglalkozik a kiállítás. Az 1894-es halála után Csabán is úgy döntöttek, hogy szobrot állítanak neki, és helyszínként a Kossuth tér mellett szóba került a Petőfi liget és a Széchenyi liget is. Pályázatot írtak ki, amelyre hét munka érkezett, és végül Horvay János alkotása mellett döntöttek. A szoborral kapcsolatos eredeti, kis méretű tanulmány, vagyis makett, valamint az 1905-ös avatására szóló meghívó is szerepel a tárlat anyagában.