Csak négy dolog kell és jobban mehet az állásinterjú is: diplomáciai előadás Békéscsabán

„Beszélgetünk, tárgyalunk, vitázunk, érvelünk, meggyőzünk…Egész nap kommunikálunk, és bizony gyakran nekünk is elő kell vennünk diplomáciai érzékünket, ha meg akarunk valakit győzni az igazunkról. De hogy csinálja ezt egy profi, aki éveken keresztül diplomataként dolgozott?” – ezekkel a mondatokkal vezették be előzetesen előadást az MCC szakemberei. Dr. Kiss Rajmund korábban külgazdasági irodavezető volt Magyarország Szingapúri Nagykövetségén, ahol később első beosztotti pozícióban képviselte hazánkat, de Magyarország állandó képviselőjeként és nagyköveteként is tevékenykedett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mellett Genfben.

Mint elöljáróban elmondta, olyan kommunikációs eszközöket hozott magával Békéscsabára, amelyek a hétköznapokban is alkalmazhatók, irányt adnak arra, hogy miként tudunk átlagos, mindennapi helyzeteket úgy megoldani, hogy kapcsolatot építsünk és sikeresen tárgyaljunk.

A diplomata nyitányként egy négylépcsős tárgyalási koncepciót mutatott be. Első elemként a megkülönböztetésről szólt.

– Egészségesen, pozitívan kell, de nem túltolva kell megkülönböztetni magunkat, úgy, hogy ne sértsük meg a másikat, mert az kontraproduktív lenne – emelte ki. – Ha például egy terméket vagy egy szolgáltatást szeretnék eladni, akkor nem azt mondom, hogy a többi tré, hanem azt, hogy a mi szolgáltatásunk versenyképesebb.

Következő elemként az alkalmazkodás témáját járta körül. – Ahogy például a családunkban, úgy a tárgyalásokon is alkalmazkodnunk kell – folytatta a gondolatot. – Kérdés, hogy meddig és milyen szintig, erre viszont nincsenek egyértelmű receptek, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ennek következő lépcsője pedig a tolerancia, mindenki eldönti, hogy a főnökéhez, a családjához, a barátnőjéhez miként alkalmazkodni, és hogyan tud olyan megoldást találni a tárgyalás során, amely mindkét fél számára előnyös. 

Negyedik elemként a kapcsolat, a kapcsolatok jelentőségére tért ki.

– Minden kommunikációnak és tárgyalásnak ez a vége – vélekedett. – Egyszerűen a genetikánk, az életünk az egész történelmünk olyan, hogy az üzletben, a barátságban, a magánéletben egyaránt hosszú távra tervezünk. Minden tárgyalásnak az lehet a legnagyobb elismerése és gyümölcse, hogy az együttműködés megmarad.

Ezt követően szólt a bizalomról, arról, hogy ha valaki tárgyalófélként bízik magában, akkor a tárgyaláson is nagyobb eséllyel lesz sikeres. A gyakorlás, próba, főpróba jelentőségét ugyancsak kiemelte, ami azt jelenti, hogy az állásinterjúktól a fontos megbeszélésig minden tárgyalásra fel kell készülni, át kell gondolni, akár hangosan is, hogy mit szeretnék mondani, háttérmunkát kell végezni. A részletes stratégia kidolgozásának jelentőségét is kiemelte. Hangsúlyozta, a felkészültség, a tisztelet, az alázat bizalmat ébreszt, ez hozzájárul a közös értékek kiemeléséhez, ugyanakkor a rugalmasság is nagyon fontos a tárgyalás előtt, közben és az úgynevezett utánkövetés során is. Arisztotelész görög filozófus gondolatait napjainkra is adaptálva a kommunikációs aranyháromszög, a tények, a hitelesség és az érzelmek hármas egységét is elemezte.