Böjt idején sűrűbben főtt a bab, akkorra időzítették a mosást is

A nagyböjt húsvét vasárnapig tartott, de a vasárnapokat nem számolták bele.

– Békéscsabán böjtös napnak számított a szerda, a péntek és a szombat. Ezeket hústalan, zsírtalan napokként tartották számon – hangsúlyozta Salamon Edina, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzos muzeológusa. – Ahol zsírtalan étkeket sütöttek-főztek, ott az evőeszközöket, edényeket is alaposan elmosták, hogy egy csepp zsír se maradjon rajtuk. Az ételeket tökmagolajjal, vajjal készítették. Elterjedt böjti étel volt a tojásos és a paradicsomleves, a krumplipaprikás, a sűrű tarhonya, a kisütött vajjal zsírozott haluska, de ilyenkor fogyasztották a lekvárfőzéskor kinyert ciberét is.

Salamon Edina kitért arra, böjti reggelinek és vacsorának számított a cukrozott feketekávé vagy tea, a lekváros, tejfölös kenyér. A böjt alatt sok tejtermékkel, tejtermékből készített ételt kellett fogyasztani, így ehhez a legtöbb családban kellett saját jószág. Sokszor csak azok tudták betartani a böjtöt, akiknek otthon volt legalább egy tehenük. Az előbbiekben leírt étkezési rend a katolikus szlovákokra vonatkozott, de az evangélikus szlovákok is nagyon hasonlóan táplálkoztak. Tartózkodtak a hústól, sok, tehéntartás mellett készíthető tejterméket fogyasztottak. A tanyán magukban élő férfiak is betartották a böjtöt és nem ettek húst. Vajjal, esetleg szalonna kisütött zsírjával főztek. Étkezésük attól is függött, hogy mennyire voltak önállóak a főzésben, és a háztartást télen a városban vezető gazdasszony mennyire látta el őket.

– A csabaiak az 1900-as évek elején, böjt idején külön, ebben az időszakban használt edényekben főztek és vajjal vagy olajjal sütöttek. A zsírosfazekakat eltették és csak húsvétkor vették elő – emelte ki a néprajzos muzeológus. – Később azonban – bár továbbra is tartották a húsnélküliséget – áttértek a zsírral való sütés-főzésre. Az 1960-as években bekövetkező társadalmi, gazdasági és életmódbeli változások hatására pedig a böjti étrend betartására már nem fektettek nagy hangsúlyt, nagyon sokan felhagytak vele. A pénteki böjt azonban egészen sokáig megmaradt. A nagyböjthöz időjárásjóslás is kapcsolódott, mely szerint a száraz nagyböjt a termékeny év hírnöke.

A Csabai Szlovákok Szervezete senior klubjának tagjai, Bartolák Jánosné, Kissné Obsuszt Mária, Mészáros Péterné Lengyelné Krizsán Judit és Nagy Zoltánné elmondták, böjttől függetlenül is havonta legalább kétszer készítenek haluskát. Kiemelték, őseik böjt idején csak a vízbe tettek egy kis zsírt, a tésztára nem.