2023.02.03. 17:01
Halösvényt avattak a Szarvasi Arborétumban
A szarvasi Körös-holtágban megtalálható halak egy csoportját mutatja be az a szárazföldi Halösvény, amit pénteken avattak fel a Pepi-kertben. Az eseményen kiderült, a tanösvénynek van már egy vízről elérhető verziója is, ám az arborétumban sétálóknak is meg akarják mutatni közelebbről a holtág élővilágát.
Fotók: Für Henrik
Dr. Hanyecz Katalin, a Szarvasi Arborétum igazgatója elmondta, az új tanösvény átadóját a vizes élőhelyek világnapjához igazították, hiszen télen lett kész, ráadásul a témakör is alkalmazkodik az eseményhez. A világnapról kifejtette, 1971-ben írták alá azt a nemzetközi egyezményt, amelynek célja, hogy azon vizes élőhelyeket, amelyeket mindenhol igyekeznek megőrizni és megóvni, és amelyeknél minimum 2000 vízi madár, vagy egy madárfaj legalább egy százaléka megjelenik, különleges védelmet kapjanak. 1979-ben csatlakozott ehhez Magyarország is, és az első három terület között, amivel beléptek, jelen volt a kardoskúti Fehér-tó is.
Visszatérve a Halösvényre kifejtette, egy éve kezdtek neki a megvalósításának, ami számos egyeztetést és előkészítést igényelt. Az előzménye, hogy néhány évvel ezelőtt létrehoztak a Körös-holtág partján egy vízről járható Halösvényt, ami a Harcsa tanösvény nevet kapta.
Ennek öt állomása van, melyek játékos feladatokat tartalmaznak. Ezen olykor ők maguk vezetnek egy csoportot kenuval, olykor pedig más kenutúrán résztvevők is végig járják. A feladatok elvégzése közben az érdeklődők tájékozódnak a térségről, az élővilágról, és azokról a dolgokról, amik a kertet és a holtágat jellemzik.
Idővel azonban úgy gondolták, hogy a már meglévő, a víz oldalán található tanösvényt bővíteni kellene, az ötletelésbe pedig szakmai segítségként bevonták kollégáikat is. Sallai Zoltán, a Halfaunisztikai munkacsoport vezetője biztosította számukra a fotókat, a szakmai szöveget, illetve segítette a halfajok kiválasztását is. Ez utóbbiakat igyekeztek úgy beválogatni, hogy előtérbe állítsák a holtágban megtalálhatókat.
Hanyecz Katalin hangsúlyozta, nyáron rengeteg horgász érkezik Szarvasra, a Halösvényekkel őket is megcélozták az információátadás kapcsán, illetve családtagjaikat is, akik bár elkísérik őket, mégsem a kapásra várnának velük egész nap a vízparton.
Ebből kiderül, hogy a család minden tagja, tehát minden korosztály élvezheti az új ösvényt. Utóbbi tervezésekor gondoltak továbbá a kert látogatóira is, akikkel szeretnék megismertetni a páratlan növényvilág mellett húzódó holtág élővilágát is.
Megtudtuk, a szárazföldi Halösvény mentén interaktív táblákat találnak az érdeklődők, amiken egy-egy találós kérdés sor található, melyek elkészítéséhez Bodó Iván írót és halas embert hívták segítségül. Tehát az ő írásai alapján ismerhető fel az adott halfaj, akinek pedig szükséges, segít a kitalálásban még egy szakmai szöveg is, Sallai Zoltán tollából.
Sallai Zoltán elmondta, kiemelten fontos az, hogy a leginkább szárazföldi élőhelyeket biztosító arborétumban egy vizes élőlény, így a halak is helyet kapjanak.
Ennek az a különös jelentősége, hogy az előző évben meglehetősen száraz időszakot zártunk, és a vizes élőhelyek Európában meglehetősen veszélyeztetettek. Azonban Szarvason, a Pepi-kert mellett található Magyarország egyik leghosszabb holt medre, ami közel 30 kilométeres, és a vízminőségének betudhatóan olyan fajok is önfenntartó állománnyal meg tudnak maradni benne, melyek inkább a Körös élő ágára jellemzők.
A Körösben élő fajokat mutatják be az ösvényen
Sallai Zoltán elárulta, a Körösben mintegy 55 faj előfordulása ismert számukra, amiből körülbelül 43 található meg a szarvasi holtágban. Ezek a számok a hazai, közel 100-as fajszámhoz magasnak mondhatók. Ebből válogatott ki egy csokorral az új Halösvényre. Közöttük pedig van néhány úgynevezett inváziós faj is, ami nemrég jelent meg a Körös-holtágban. A munkacsoportvezető ismertetőjében felolvasta Bodó Iván levelét, amiben a távolból üdvözölte a jelenlévőket. Végül kérdésünkre Sallai Zoltán elmondta, az új tanösvényen bemutatják többek között az ezüst kárászt, a széles kárászt, a naphalat, a folyami gébet, a dévérkeszeget, a karikakeszeget és a bodorkát is, tehát elsősorban az állóvízre jellemző fajokat, illetve néhány „idegent” is, melyek nemrég jelentek meg a Körösben.
Az esemény zárásaként a GFE Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda egy gyermekcsoportja fedezhette fel elsőként a Halösvényt, és oldhatták meg annak fejtörőit.
