Interjú

2023.02.07. 06:35

Dr. Kovács József: „Kiemelten figyelnünk kell a helyi emberek igényeire”

A fejlesztéseknek mindig az adott településen élők igényeihez kell alkalmazkodniuk, az ott élő embereket kell szolgálniuk – nyilatkozta hírportálunknak dr. Kovács József. Békés vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselőjével a tavalyi év eseményeiről és az idei esztendő feladatairól beszélgettünk.

Papp Gábor, [email protected]

„Mindig a helyi igényeknek megfelelően kell lépnünk, ennek megfelelően végzem a munkám ezentúl is, azért is igyekszem a legtöbb helyre eljutni, és beszélgetni az emberekkel.”

Fotó: Lehoczky Péter

– Az előző évet két esemény határozta meg. Ezek egyike az országgyűlési választás volt, a másik az orosz-ukrán háború. Szűk egy esztendő után miként tekint vissza a voksolásra, illetve az azt megelőző időszakra?
– A választás előtt, a kampány alatt is elsősorban arra törekedtem, hogy a saját feladataimra összpontosítsak, minél többet dolgozzak, és bemutassam, hogy milyen jövőképet, milyen lehetőséget tudok adni a választóknak, illetve a térség településeinek. Éppen ezért, ahogy a megelőző években, úgy a kampányidőszakban is igyekeztem minél többször bejárni az Elektől Kertészszigetig tartó választókerületet, illetve olyan neves közéleti személyiségeket elhívni térségünkbe, mint Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szijjártó Péter és Gulyás Gergely miniszterek.

– Nem szerettem volna más indulókkal foglalkozni, velük kapcsolatban csak akkor hallattam a hangom, ha az elveimmel teljesen ellentétes véleményeket fogalmaztak meg. Világosan látni kell, hogy az a vonal, amely 2010-et megelőzően nyolc éven át irányította az országot, nem bizonyult működőképesnek. A választókerületben elért közel 56 százalékos eredményemet jónak tartom, de most is szeretném hangsúlyozni, minden egyes polgár képviselőjeként, minden egyes polgárért dolgozom, függetlenül attól, hogy rám szavazott-e.

– A másik, máig meghatározó esemény az orosz-ukrán háború kitörése, illetve az ennek hatására kibontakozó energiaválság.
– A személyes véleményem az, hogy igazságos háború nincsen, nem volt és nem is lesz, nincs olyan ideológia, amely fegyveres összecsapásokat alátámasztana. Sajnos a harcok a polgári lakosság tagjai közül is áldozatokat követelnek, de minden oldal elsősorban fiatal férfiakat veszít.

– Számunkra különösen fájdalmas, hogy a harcok a határunktól nem messze is dúlnak, szomszédosak vagyunk Ukrajnával, így egészen más a helyzetünk, mint például a távoli, gazdaságilag prosperáló Egyesült Államoknak. Ne feledjük, hogy az energiahordozók jelentős része Ukrajnán keresztül érkezik hazánkba is, ahogy az is nagyon lényeges kérdés, hogy a szomszéd ország, valamint Oroszország a világ egyik legfontosabb gabonatermelője. Nekünk pedig ugyancsak kiemelt szempont, hogy Kárpátalján nagyon sok magyar él. Mindezek alapvetően borították fel a korábbi helyzetet.

Magyarország a történelem folyamán többször kényszerült bele akarata ellenére egy-egy háborúba. A kormány határozott álláspontja most az, hogy ebből a háborúból ki kell maradni, mi a mielőbbi fegyverszünetben és békében vagyunk érdekeltek, miközben a honvédelmi rendszerünket is fejleszteni kell azért, hogy – bár ne legyen rá szükség – de ha kell, meg tudjuk  védeni magunkat. Az emberek érdekében ugyanígy kimaradunk a szankciók egy részéből is, amelyekről mára bebizonyosodott, hogy hatástalanok és gazdasági visszaesést okoznak.

Önmagában is nagy dolog, hogy az energiaválság ellenére is kedvezőek hazánkban a gazdasági mutatók, de tovább kell menni. Az említett energiaválság és a családok ügyét továbbra is együtt kell kezelnünk. Meg kell őriznünk az elmúlt tizenkét év családtámogatási rendszerét, a rezsitámogatást és a számos értéket, amely miatt a nyugati és keleti befektetők egyaránt biztos pontot láttak és látnak Magyarországban. Mindezek és a minőségi, jól képzett, megbízható munkaerő együttes hatására érkeztek hozzánk például vezető autóipari és légi ipari cégek.

– Ha már a légiipart említette. Mint jelenthet térségünknek az Airbus gyulai helikopteralkatrész-gyárának megépülése?
– Térségi, illetve megyei szinten egyaránt az utóbbi időszak egyik legkiemelkedőbb beruházásáról van szó. A húsipar megmentését követően Gyulán elindulhat egy karakteres ipari fejlődés is, amely újabb beruházásokat generálhat, elég csak a békéscsabai repülőtér ügyére gondolni. Emellett újabb befektetők is érkezhetnek. A turizmus, mint zászlóshajó mellé így újabb ágazat zárkózhat fel.

– A békét említette, mint az emberek számára kiemelten fontos dolgot. Talán a másik nagyon lényeges kérdés az emberek számára az egészség. Az egészségügyben újabb változások várhatóak. Mire számíthatunk a megyében?
– Idén várhatóan az orosházi kórház is része lesz a jelenleg Gyulát és Békéscsabát összefogó Békés Megyei Központi Kórháznak. Az összevont intézmény jó színvonalon és nagyon széles területen képviseli az egészségügy egészét. A nyitott szívműtétek, bizonyos agyi beavatkozások és a szervátültetések kivételével mindenféle beavatkozás elvégezhető, illetve diagnosztikailag is rengeteget léptünk előre. Hamarosan érkezik egy sugárterápiás készülék is, amelynek értéke egymilliárd forint, és segítségével még korszerűbbé válhat a daganatos betegek kezelése. A járóbeteg szakrendelések száma megközelíti a százötvenet.

– Miként alakulhat az egykori gyulai gyermekkórház sorsa?
– Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára ott nővérlakásokat fogunk majd kialakítani, amely hozzájárul a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításához. Nagyon fontos kiemelnem, hogy térségünkben az orvos- és nővérszállások kivétel nélkül megújultak, és így megfelelő körülményeket biztosítanak a szakemberek számára. A gyermekkórház átalakítása kapcsán egyelőre kérdés, hogy mikor kezdődhet meg a beruházás, hiszen az említett orosz-ukrán háború miatti energiaválság következtében bizonytalanabbá vált minden, és például a reumatológia terén más feladatok is várnak ránk.

– Az energiaválság a településeken is érezteti hatását. Ezen a területen mi várható?
– A közelmúltban jelenthettük be, hogy csaknem egymilliárd forint érkezik térségünk tizenhét településére rezsikompenzációra. Érdemes megemlíteni, hogy Gyula kiemelkedő összegű, több mint 430 millió forintos támogatáshoz jutott. A város egyrészt számos intézményt működtet, másrészt a Gyulai Várfürdő a térségi turizmus zászlóshajója. A fürdők üzemeltetése viszont az egyik legdrágább műfaj. Az országban sok helyen zárták be ilyen létesítményeket, kiemelt kérdés, hogy Gyula és a várfürdő nyitva maradjon.

– Érintőlegesen már beszéltünk a tavalyi fejlesztésekről. Mit tart ezek közül a legfontosabbaknak?
– Nyilvánvalóan az Airbus gyulai üzemének megépülése, illetve a termelés elindulása volt az év legfontosabb eseménye. Ezen túlmenően is rengeteg minden történt. Évtizedes adósságként elkészült a gyulai Tiborc utca rekonstrukciója, a gyulai sportcsarnoknál körforgalom épült, ami erősíti a közlekedésbiztonságot, folytatódott az Eminescu utca felújítása. Az egész, három járást felölelő térségben utcák újultak meg, intézmények épültek, újultak meg. A Gyulai Várfürdőben új vízi gyerekparadicsom épült, Sarkadon elkészült a tanuszoda, rengeteg középület újulhatott meg, és szerencsére még folytathatnánk a sor.

Nagyon sok egyházi beruházás is zajlott, illetve zajlik. Gyulán például elkészült az új református óvoda a Szegedi Kis István és Kálvin utca sarkán, az ingatlanba már be is költöztek a gyerekek.

– Többször is beszéltünk arról, hogy rengeteg a nehézség. Folytatódhatnak a fejlesztések?
– Az úgynevezett TOP Plusz pályázatok megvalósításai hamarosan elkezdődnek. Csak ennek a projektnek a keretében több tízmilliárdos összegben érkeznek majd források a választókerületbe, rengeteg beruházás valósulhat majd meg. Mintegy 25-30 milliárdnyi fejlesztés is realizálódhat térségünkben. Természetesen egy pillanatra se állhatunk meg. Nagyon sok feladat vár ránk például az úthálózat fejlesztése terén. Sarkadról összekötő út épül az országhatár felé, Szalonta irányában. Tovább épül az M44-es, és kilátásban van a gyorsforgalmi és az Arad-Nagyvárad közötti út összekötése is. Térségünk számára nagy előrelépés lenne, ha Románia valóban része lenne a schengeni, belső határellenőrzés nélküli övezethez. Bizakodhatunk a  47-es út négysávosításában, annak előkészítésében. A belterületi utakról sem szabad megfeledkeznünk. Minden évben érkeznek támogatások belügyminisztériumi forrásokból, a Magyar Közút is fejleszti a településeken belüli szakaszait is, és várhatóan egyéb pályázati forrásokból is lehetnek ilyen beruházások.

A kisebb településeken az elmúlt években nagy előrelépést hozott a Magyar Falu Program. A háború és az energiaválság átírta a költségvetést, így csökkentett forrásokból ugyan, de tovább folytatódik ez a program is, ami a választókerületben is sokat jelent. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy a térség húsz települése szerves egységet alkot. Reménykednünk kell abban, hogy a háború minél előbb véget ér, és a békeidőszak újabb lendületet adnak majd a befektetéseknek hazánkban. Munkám során arra törekszem, hogy a települések folyamatosan előrelépjenek, mindenütt legyenek beruházások, amelyek a helyiek kéréseire reagálnak. Mindig a helyi igényeknek megfelelően kell lépnünk, ennek megfelelően végzem a munkám ezentúl is, azért is igyekszem a legtöbb helyre eljutni, és beszélgetni az emberekkel. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában