2023.01.09. 10:05
Plusz sávokkal lehetne megoldani a problémát Békéscsabán, a Körte sornál
Problémás a közlekedés Békéscsabán a Körte sor és a Gyulai út kereszteződésében, ha az autós a Körte sorról balra kíván a Gyulai útra kanyarodni – ez a téma rendszeresen felmerül a városi közgyűlés ülésein, mint ahogy az is, hogy érdemes lenne-e a csomópontban körforgalmat kialakítani. A közútkezelő szerint nem indokolt, de egyébként 500 millió forintba kerülne.
A Körte sorról csak egy sávból lehet balra és jobbra kanyarodni a Gyulai útra, ezért alakul ki olykor torlódás
Fotó: Für Henrik
A városi közgyűlés ülésén nemrég Csányi Illés önkormányzati képviselő hozta fel a témát. Szarvas Péter polgármester a felvetésre adott válaszában azt írta: körforgalom azért nem építhető ki a területen, mert az nagyon közel lenne a Gyulai úton már meglévő körforgalomhoz.
Mint fogalmazott, a Körte sor és a Gyulai út csatlakozásánál egy kihajtó ág kialakítása jöhetne esetleg szóba, mert a Gyulai út a magyar állam tulajdonában és kezelésében van. Azonban a kihajtó ág esetében is az utak szűk keresztmetszete behatárolja a megoldási lehetőségeket, ráadásul a Körte soron nem önkormányzati tulajdonban lévő területeket is kellene vásárolni. Hangsúlyozta: a fejlesztéshez hatóság által jóváhagyott engedélyes, majd kiviteli terv szükséges.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél leírták a jelenlegi helyzetet: a Körte sor a Gyulai út, azaz a 446-os főút, valamint a Lencsési lakótelep és a Keleti-kertek között teremt kapcsolatot.
A Körte sort keresztezi a Gyulai úti kerékpárút is, amelynek a Körte sorral szemben elsőbbsége van. A csomópontban, a Gyulai úton a körforgalom felől érkezők számára balra kanyarodó sávot alakítottak ki. A Körte sor felől a Gyulai útra a járművek egy sávból tudnak csak balra és jobbra kanyarodni – emiatt tapasztalható időszakos kapacitáshiány, vagyis torlódás a kereszteződésben.
A problémára megoldást jelenthetne, ha a Körte soron balra kanyarodó sávot alakítanának ki, a sáv bővítéséhez kellő forrást azonban az önkormányzatnak kell biztosítania, mivel a Körte sor városi tulajdonban és kezelésben van. További lehetőség a csomópont kapacitásának növelése érdekében, hogy a társaság kezelésében lévő Gyulai úton felálló, befogadó sávot alakítanak ki. Ez azonban csak külön, erre fordítható forrásból valósulhatna meg – ecsetelték a társaságnál.
A közútkezelő szerint fontos szempont az is, hogy a csomópont közel helyezkedik el a 44-es és 446-es főutak, azaz az elkerülő és a Gyulai út keresztezésében lévő körforgalomhoz. Mint írták, másodrendű főutak esetében – forgalombiztonsági szempontok miatt – a legkisebb csomóponti távolság 650-900 méter lehet. Csak akkor lehet körforgalmat létesíteni – az érvényben lévő útügyi műszaki előírás szabályai alapján – három ág csatlakozásánál, egyéb feltételek teljesülése mellett is, ha az ágak közel azonos forgalmi terhelésűek. Bár nem rendelkeznek pontos számokkal, vélhetően a Körte sor terhelése elmarad a Gyulai út forgalmától – ami szerint nem indokolt a körforgalom.
Félmilliárd forintba kerülne
Egy körforgalom építése – más szintbeni csomóponttípushoz képest – nagy helyigénnyel jár, ezért szükségessé válna idegen területek igénybevétele is. Emellett a Gyulai út és a Körte sor keresztezésében a meglévő közvilágítási hálózatot, valamint a közeli buszöbölpárt is át kellene alakítani, a meglévő bicikliút nyomvonalát módosítani kellene, továbbá a közműhálózatot szintén ki kellene váltani. Egy körforgalom esetében a környező ingatlanok megközelítését ugyancsak felül kell vizsgálni. Ennek megfelelően itt a körforgalom kialakítása nagyjából 500-550 millió forintba kerülne – írták a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél.
