Kasuba István

2023.01.28. 10:00

Gépészfiúból régensherceg: bemutatták a Csorvás történetét feldolgozó kötetet

Először készült Csorvás városról, annak történetéről olyan terjedelmes mű, mint amely a napokban megjelent. A 480 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált keménytáblás Csorvás monográfiája című kötetet – melynek bemutatóját nagy érdeklődés mellett tartották meg – Kasuba István helytörténész jegyzi.

Gajdács Pál [email protected]

Kasuba István negyven eszendeje kezdett el foglalkozni a település történetével

Fotó: Gajdács Pál

A moderátori szerepet elvállaló Baráth Lajos polgármester bevezetőjében elmondta, a könyv anyagi forrását egy eredményes TOP-os pályázat biztosította. 

Kasuba István elárulta, a település történetének a kutatására a szégyen indította el. 

– Az ELTE tanára, dr. Varga Lajos, amikor megtudta, hogy honnan érkeztem, félórát beszélt olyan Csorváshoz kapcsolódó történetekről, amiről korábban nem is hallottam. Ekkor – negyven éve – kezdtem el foglalkozni a település történetével.

A rendszerváltozás után a megújult Csorvási Híradó szerkesztője, Papp János megkérte Kasuba Istvánt, hogy küldjön helytörténeti írásokat. Így is tett, s ezek hamar népszerűvé váltak a lakosság körében.

– Azután megjelentek az első könyveim is politika-, hadtörténet témájában és persze Csorvás helytörténetével kapcsolatosan is – mondta Kasuba István.

A második világháborúról több könyvet is megjelentetett, egy riportkötetben például az akkor még élő második világháborút megjárt mintegy 100 katonával beszélgetett el, akiket érdekes helyeken, az urológián, illetve szociális otthonban talált meg. Ez a könyv megjelent angolul is, a nemzetközi bemutatóját Észtországban tartották. Írt a Békés megyei katonai alakulatok történetéről, „A Magyar Királyi 19. Honvéd gyalogezred a második világháborúban” címmel. Ezt követték a Csorvási füzetek, melyekből tíz jelent meg.

A Csorvás monográfiájában – amely 1990-ig dolgozza fel a település történetét – számtalan olyan fejezet van, amiről korábban még nem publikált, így a középkori Csorvás gazdasági életéről is végzett kutatásokat.

– Csorvás nagyon fontos állomása volt a középkori marhahajtásban – jegyezte meg a helytörténész. – Gyergyószentmiklósról indultak a gyulai vásárig, onnan Csorvásra, ahol a leromlott állapotú marhákat feljavították és azután indították tovább az augsburgi, nürnbergi és a velencei vágóhidakra. Ebből szerveztem a magyar szürkemarha útja elnevezéssel egy sikeres nemzetközi programot.

Kasuba István szerint kevesen tudják a településen, hogy Csorvásnak is volt egy Benyovszky Mórica, akit gróf Csesznegi Milványi Gyulának hívtak, aki egy csorvási gépész gyerekeként és a mai Észak-Macedónia területén Pindus régenshercege lett.

– Részletesen kidolgoztam az 1951-es Budapestről Csorvásra kitelepítettek történetét is, amikor is mintegy kétszáz ember kényszerlakhelye lett a település – folytatta Kasuba István. – Gróf, báró, főispán, jogász, több kormánytisztviselő, operaénekes, népdalénekes, zeneszerző is volt köztük, például Háger Rita Kossuth-díjas textilművész, a Nemzet Művésze. A nevek közel ötven százaléka előtt ott szerepel a doktor szó. Büszkék nem vagyunk arra, hogy Csorvás volt nekik a száműzési helyük. A jelenlétük irritálta az akkori hatalmat. Ha valaki zenét akart tanulni, akkor Deseő Csaba tábornok feleségéhez ment a Fábián-házba. A fia a híres Deseő Csaba dzsesszművész.

A Hunyadi utca 52-es szám alatt élt bátyjával, Józseffel a madártani kutatásokat végző gróf Festetics Kristóf.

A helytörténész nagy hangsúlyt fektetett 1956 feldolgozására is, ami eddig nem történt meg.

– Idejött több ezer ember – lengyelek, zsidók, románok, szlovákok, magyarok, csehek, ukránok és örmények – a Monarchia minden részéből, és mint egy olvasztótégely, csorvásiak lettek és nem voltak rossz emberek. Mindig megtették azt, amit tenni kellett. Ha a történelem kereke nem így forog, akkor ma harmincezres Csorvásról beszélhetnénk – mondta Kasuba István.

A könyvbemutató végén minden érdeklődő átvehetett egy kötetet.

Készülnek a következő könyvek

Három megírt könyv anyaga fekszik Kasuba István fiókjában. Visszatér a hadtörténet témájához is, és feldolgozta a csorvási római katolikus egyház történetét is, ami valamennyire már okafogyottá vált, hiszen Klapács Pál már írt ebben a témában. A harmadik a Wenckheim-családról szól, akiknek a neve már 200 éve összekapcsolódik Csorvással.

 

 



 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában