2022.11.07. 21:33
Tőkés László volt az irodalmi est vendége Békéscsabán
Az 1989-es romániai forradalom magyar hőse, Tőkés László volt református püspök, egykori európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt a Frankó Attila által rendezett 184. békéscsabai irodalmi est vendége, amelyen bemutatták a Pro Minoritate Alapítvány gondozásában megjelent Tőkés László 70 című könyvet.
Tomanek Gábor, Tőkés László és Németh Zsolt az irodalmi esten /Fotók: Lehoczky Péter/
Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a kötetben egyszerre jelenik meg Tőkés László politikusként és egyházvezetőként, valamint a prédikációi révén teológusként is.
A legismertebb erdélyi magyar, a mellette való kiállás indította el a romániai forradalmat 1989. december 15-én. Mindig is szorgalmazta az erdélyi autonómiát. A négy K, a kereszténység, a kisebbségvédelem, a kultúra és a kommunistaellenesség vezette a szellemiségét – hangzott el az irodalmi esten, amelyen felolvastak több részletet a Tőkés László 70 – Isten szeretetében, Erdély ölelésében című kötetből.
Tőkés László azt mondta Wass Albert szavait idézve: azt szeretné, ha a kő valóban maradna. Beszélt arról, hogy harminc éve fogadták el a kolozsvári nyilatkozatot, miszerint az erdélyi magyarok elsőrendű követelése az autonómia. Ezt az ügyet azonban eltérítették, a most – a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács révén – létrejött Erdélyi Magyarok Szövetsége azonban kitart a cél mellett, és részt vesz a romániai kisebbségi törvény kidolgozásában is. Hangsúlyozta: az autonómia létkérdés, az integráció a kollektív jogok nélkül asszimilációhoz vezet. A kisebbségi kérdés most háttérbe szorult az Európai Unióban, de az anyaország támogatására számíthatnak.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Pro Minoritate Alapítvány alapító tagja, Németh Zsolt országgyűlési képviselő elmondta: az alapítvány a nemzetpolitika formálásában fontos szerepet tölt be, a tusványosi szabadegyetemet is szervezi. A Tőkés László 70 című kötetet is az alapítvány adta ki. A könyvet különleges válogatásnak mondta, amelyben megjelenik a főszereplő egyházvezetőként és politikusként egyaránt, és nóvum, hogy a közreadott prédikációi révén teológusként is. Egy olyan kiadvány született, amely feltöltődést, útmutatást tud nyújtani.
Mint fogalmazott, Tőkés László eddigi pályafutásának összegzése olvasható ki belőle, hogy az, aki a brutális Ceausescu-diktatúra árnyékában élt magyar református család tagjaként, hogyan jutott el az európai parlamenti képviselőségig is.
1989. december 15-én az életveszély ellenére sem hagyta el a temesvári parókiát, a templomot; és a mellette való kiállás az értékek melletti kiállást jelentette. Kiemelte, hogy temesvári református lelkészként hihetetlen küldetést valósított meg. Később püspök lett, és a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtését szintén ő kezdeményezte Erdélyben.
Németh Zsolt édesapja, Németh Zsolt református lelkész, valamint Tőkés László édesapja, Tőkés István jól ismerték egymást, így a szüleik révén az ő kapcsolatuk is évtizedekre nyúlik vissza. Úgy véli, az egyházak nélkül nem lett volna a magyar ellenzéknek folytonossága Erdélyben, ezért sokat tettek a szüleik. Beszélt arról is, hogy miként született meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ötlete. 1989 végén Erdélyben járt, és ekkor gondolták azt: a magyar-román megbékélés jegyében szükség lenne egy rendezvényre, amellyel lehet rombolni a falakat a magyarok és románok, a Kelet és a Nyugat között, és a fesztivál a mai napig a nemzetegyesítési folyamat egyik fontos műhelye.
Horváth Szabolcs műsorvezető kérdésére, hogy mit tart az elmúlt 70 évből a leginkább számottevő mozzanatnak, azt felelte Tőkés László: nincs ilyen, mint ahogy nincs kedvenc példaképe, regénye és verse sem. De szívesen idézi fel erdélyi falusi élményeit, azokat a hétköznapokat, amelyeket a szülői házban élt meg. Más tekintetben persze lényegesek a 89-es temesvári események, az, amikor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének választották, amikor „halálra ítéltből ünnepelt lett”, amikor megkapta a bizalmat és egy demokratikus választás eredményeként erdélyi magyarként bekerült az Európai Parlamentbe.
Átment a ködön és ledöntötte a falat
Van annak üzenete, hogy a történelmi Magyarország közepén köszönthették a legismertebb erdélyi magyart, egy nemzetépítő történelmi személyiséget, Tőkés Lászlót – kezdte dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető főispán. Úgy véli, hogy az, aki elolvassa a kötetet, megismerheti belőle a tettei révén a lelkészt, a püspököt, a politikust, valamint az embert, a hűséges hazafit, aki a példa arra, hogy sosem szabad feladni, sem az elveket, sem a hitet. Ő az, aki „átment a ködön és ledöntötte a falat”, aki ember maradt az embertelenségben. Akinek a neve összeforrt az erdélyi magyarság autonómiaharcával. Hozzátette: ma olyan világot élünk, amelyben kihívást jelent kereszténynek, konzervatívnak és hazafinak lenni, a Kárpát-medencében megújuló templomok viszont a kereszténység védőbástyáit jelentik.
