Gyulai fórum

2022.11.17. 20:00

Lázár János: Békés megye tartalékot és fejlődési, fejlesztési lehetőséget jelent – galériával

Békés megye a kormány számára tartalékot és lehetőséget jelent, hiszen a térségben még van fejlődési és fejlesztési lehetőség – fogalmazott Lázár János a gyulai Vigadóban, a csütörtök délutáni fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón. Az építési és beruházási miniszter elmondta, egyik legfontosabb szakmai programjának tekinti a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es út újjáépítését, aminek első lépése a Békéscsaba és Debrecen közötti szakasz négysávosítása lehet. A fórumon a szaktárca vezetője a brüsszeli szankciók hatását járta körül.

P. G.

Fotó: Lehoczky Péter

A sajtótájékoztatón dr. Kovács József országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Lázár János a elmondta, a fórum után egyeztetett dr. Görgényi Ernővel, Gyula polgármesterével, a városvezetéssel, valamint helyi vállalkozókkal is a helyi fejlesztési kérdésekről. Kiemelte, az elmúlt évek iparfejlesztési politikáját Gyula ki tudta használni, 2022 júniusára létrejött egy Airbus-kapacitás 250 dolgozó számára, amely új lehetőséget biztosít egész Békés megye számára. 

Békés megye komoly tartalékot jelent

– Békés megye az ország és a kormány szempontjából az itteni munkaerőpiaci viszonyok, befektetési lehetőségek, földrajzi viszonyok, és elsősorban a gazdasági háttér miatt egy komoly tartalékot jelent, hiszen a térségben van fejlődési és fejlesztési lehetőség – tette hozzá. Hangsúlyozta, támogatják Gyula törekvéseit, és főleg Békés megye gazdasági profiljának megváltoztatását szeretnék. Mint kifejtette, fontosnak tartják, hogy az ipar, a védelmi ipar szerepet kapjon Békéscsabán és Gyulán is, amihez közlekedésfejlesztés is kapcsolódik. Elmondta, terveik vannak arra, hogy Magyarország és Románia határán növeljék a határátkelők számát.

Dr. Kovács József, Lázár János, dr. Görgényi Ernő Fotós: Lehoczky Péter

– Magyarország egyrészt elkötelezett Románia schengeni csatlakozásában, ami a határ menti közlekedési helyzetet javítani fogja. Emellett elkötelezett új határátkelőhelyek megnyitásában is – folytatta a gondolatot.  Szeretnék a békéscsabai repülőtér kapacitását és befogadóképességét jelentősen megnövelni. Az M44-es megépült Békéscsabáig, ami a megye számára óriási lehetőség, hogy Budapesthez és az M5-ös autópályához érdemben kapcsolódjon.

Szólt arról, hogy a közlekedés decembertől átkerül az általa vezetett minisztériumhoz. Ennek kapcsán elmondta, egyik legfontosabb szakmai programjának tartja a Szeged-Debrecen 47-es út újjáépítését, aminek első lépésként a Békéscsaba és Debrecen közötti 47-es négysávosítása valósulhatna meg. Hangsúlyozta, ennek a térségnek, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád megye felzárkóztatásának legfontosabb eszközének tekinti a közlekedés fejlesztését. 

Kérdésünkre kiemelte, a terve az, hogy a jelenlegi nyomvonalat négysávosítják. 

– Ez azért fontos, mert Magyarország túlépített ország, ami azt jelenti, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a zöldterületek aránya, nagyon sok területet építettek be a bel- és külterületeken – fogalmazott, majd nyomatékosította, szeretne stoptáblát állítani azon törekvések elé, amelyek egyre jobban beépítik az országot, s ezért is szeretné, ha azokon a nyomvonalakon lennének fejlesztések, amelyek jelen pillanatban is megvannak, és nem betonoznák le akár ipari, akár útépítési, akár energetikai célokból az ország egy újabb szeletét.

Lázár János: Magyarország a brüsszeli szankciók áldozata Fotós: Lehoczky Péter

Miként tudja a kormány kompenzálni Gyulát?

Mint mondta, Gyulán szót ejtenek arról is, hogy milyen kárt szenvedett és szenved el a város, mint a térség legfontosabb turisztikai központja a COVID miatt, az energiaárak és szankciók hatására megváltozott gazdasági körülmények miatt. 

– Szeretném megérteni, hogy a gigantikus turistaforgalmat bonyolító Gyula, amely megélhetéséhez a turizmus jelentős mértékben járul hozzá, és az ország egyik legszebb, legkedvesebb fürdővárosa, mit szenvedett, és azt a kormány miként tudja kompenzálni – emelte ki, majd kitért arra, hogy a gyulai kolbász sorsáról is tanácskoztak. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a gyulai húsipar megmentése érdekében már nagyon komolyan együtt dolgoztak dr. Görgényi Ernővel. Hozzátette, a gyulai húsipar jövőjének biztosítása is nagyon fontos cél, hiszen a megyében nem csak védelmi ipari, hanem élelmiszeripari beruházásokat is terveznek. 

Minden véleményre szükség van, fontos a konzultáció

A fórummal kapcsolatban elmondta, év eleje óta alapvetően változott meg minden, a szomszédunkban durva és brutális háború zajlik, amely veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta, a kormányzatban a legfontosabb célkitűzésük, hogy minden magyar embert megvédjenek az ország határain belül és kívül, és garantálják a biztonságukat.

– Nem kis feladat ez egy olyan környezetben, ahol a választópolgárok körülbelül fele úgy gondolja, hogy háborús veszély van, és az Ukrajna körüli országokat is közvetlenül érintheti a háború – emelte ki. – A kormány kötelessége biztosítani, hogy minden magyar állampolgár biztonságban legyen. Magyarországnak az az érdeke, hogy béke legyen a térségben, hazánk a béke és fegyverszünet mihamarabbi kialakítása mellett áll, mert a háború minél tovább húzódik, annál nagyobb károkat okoz mindannyiunknak, és minél tovább tart és minél durvább, annál nagyobb veszélyben vagyunk mindannyian.

Magyarország a brüsszeli hazugságok áldozata

Kitért arra, hogy Magyarország a brüsszeli szankciók, a brüsszeli hazugságok áldozata.

– Brüsszelben 2022 tavaszán először azt hazudták, hogy a szankciók sora Oroszországot megállítja, megroppantja, sőt visszaszorítja, netán romba is dönti – mondta. – Ehhez képest Oroszország nem állt meg, harcol tovább. Egyre durvább háborús lépések következnek, és a szankciók láthatóan nem roppantották meg az oroszokat. Brüsszelben azt is hazudták, hogy a szankciók eredménnyel járnak, és vége lesz a háborúnak. A háborúnak nem lett vége, egyre jobban húzódik, a helyzet teljes egészében bizonytalan és kiszámíthatatlan.

Mint elmondta, Brüsszel harmadik hazugság az volt, hogy a háború nem fog vonatkozni az energiára. 

– A brüsszeli szankciókat bevezették az energiára idén nyáron, Magyarország ugyan mentesült. Ugyanakkor világosan látszik, hogy amikor bejelentették a gáz- és olajembergót, brutálisan megugrott minden energiahordozó ára, aminek árát megfizetik Gyulán és a megyében is az emberek. Ennek az árát fizetjük az élelmiszerben, az alapanyagárak emelkedésében, és még nagyobb lenne a probléma, ha a kormány nem járulna hozzá az emberek biztonságához a rezsicsökkentéssel – sorolta, majd hangsúlyozta, a kormány feladata a fizikai és a létbiztonság garantálása.

Mint mondta, a nemzeti konzultációban való részvétel igenis fontos, nem távoli dolog. 

– Minden, amit Brüsszelben a szankciók kapcsán eldöntenek, az közvetlenül, minden magyar, gyulai és Békés megyei polgár életét, a biztonságát és létbiztonságát egyaránt érinti, ezért mindenki véleményére szükség van – fogalmazott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában