Játékosság, ötletesség jelenik meg a csabai múzeumban kiállított plakátokon

Varga Tamás alpolgármester kiemelte, hogy innovatív és kreatív alkotások, játékos ötletek és izgalmas megoldások láthatók. A biennálén megjelenő művek amellett, hogy áttörik az ingerküszöböt, magas színvonalat képviselnek, művészeti értékkel bírnak.

A kiállítást Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész nyitotta meg, aki hangsúlyozta Békéscsaba szerepét, hogy a város és a múzeum fontos fórumot biztosít ennek a művészeti ágnak. Aláhúzta: a tervezőgrafika csak vendégségbe érkezik kiállításokra, az élőhelye a nagyvilágban van, például kiadványokon, csomagolásokon, emblémákban, hirdetésekben, azaz tényleg mindenhol.

Arra utalva, hogy a biennálét 1978 óta kétévente megrendezik, elmondta: két év alatt sok újdonság születhet. A tervezőgrafikus számára pedig nem az ügyfél véleménye a lényeges. Ő akkor lehet sikeres, ha a megrendelő számára a legjobb anyagot készíti el. Feltette a kérdést: ha a vizuális környezetben tapasztalható rossz példák ragadósak, akkor vajon a jó minta milyen eredményt hozhat.

Mint kiemelte, a tervezőgrafikus a jelen számára alkot, ugyanakkor nem csak a saját korára van hatással. A felelőssége is sokrétű: a jó ízlés alapnak számít, erre épül minden, így az etikusság, az, hogy mindig igazat mond, az, hogy miközben rengeteg technikai ismeretet működtet egyszerre, az intelligencia összedolgozik a készségekkel. A játékosság pedig csak látszat. A profizmusa abban mutatkozik meg, hogy sok minden rejtve marad.

A kiállításmegnyitó keretében adták át a 23. Tervezőgrafikai Biennálé elismeréseit is. A Magyar Művészeti Akadémia díját Halasi Zoltán és Solymosi Mór; a Kulturális és Innovációs Minisztérium jutalmát Herr Ágnes és Vörös Botond; Békéscsaba különdíját Morvai Péter érdemelte ki. A zsűri a Konecsni György-életműdíjat Auth Attila grafikusművésznek ítélte oda. A Magyar Művészeti Egyetem díját a lengyel grafikusművész, Agnieszka Ziemiszewska nyerte.